Összefoglalás. Jelen dolgozatban összesítem az eddig ismert valamennyi, a Rotundabalogiidae családba tartozó atka faj összes irodalmi adatát, legfontosabb karaktereiket illusztrálom, a magasabb rendszertani kategóriákat (család, alcsalád, nem, alnem) bemutatom, illetve ezekhez határozókulcsot adok.Kulcsszavak: Korongatka, taxonómia, faunisztika, határozó, trópus.
BevezetésA Rotundabaloghiidae KONTSCHÁN, 2010 egyike a legfajgazdagabb korongatka csalá-doknak a trópusi területeken (WIŚNIEWSKI 1993), ahol talajban, avarban, mohában fordulnak elő, leggyakrabban természetes élőhelyeken, bár a család tagjait találták már agrárterü-leteken is (KONTSCHÁN 2016). Jelenleg több mint száz faja ismert (WIŚNIEWSKI & HIRSCHMANN 1993, KONTSCHÁN 2004, 2005, 2006, 2007b, 2007c, 2008a, 2008b, 2009a, 2009b, 2009c, 2009d, és ez az egyetlen családja az Uropodina (korongatka) alrendnek, ahol kladisztikai vizsgálat alapján erősítették meg a család és a családba tartozó nemek és alnemek rokonsági kapcsolatait (KONTSCHÁN 2010a).A családot eredetileg Rotundabaloghia HIRSCHMANN, 1975 nemként HIRSCHMANN (1975a) írta le BALOGH JÁNOS professzor új-guineai gyűjtései alapján. WERNER HIRSCHMANN, a korongatkák kiemelkedő kutatója BALOGH JÁNOS új-guineai anyagát át-tanulmányozva apró (300-500 µm hosszú) és kerekded korongatkákra figyelt fel. A jellegzetes kerek testalak és BALOGH JÁNOS neve alapján alkotta meg a génusz nevét: Rotundabaloghia.WERNER HIRSCHMANN haláláig kollégáival több mint 120 Rotundabaloghia fajt fedezett fel és írt le a világ minden tájáról. HIRSCHMANN (1961) speciális rendszerében a Rotundabaloghia mint "Ganggattung" szerepelt, azonban ez a rendszer számos kritikát kapott, mert nem felelt meg a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (ICZN) ajánlásai-nak, ezért később HIRSCHMANN (1979) revideálta elképzeléseit. Ebben az új rendszerben említi először családként a taxont (Rotundabaloghidae HIRSCHMANN, 1979) két külön génusszal. A két nemet a nőstények ivarlemezének alakja alapján választotta szét: a három-79