Nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és értékelés, avagy a természetvédelem országos programja

Abstract

Összefoglaló: Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökoszisztéma-szolgáltatások (ÖSz-ek) minél teljesebb megőrzése és helyreállítása.Ennek érdekében a tagországok számára előírják, hogy térképezzék és értékeljék a területükön található ökoszisztémák állapotát (ÖÁ), valamint az általuk nyújtott ÖSz-ek helyzetét és gazdasági értékét. Magyarországon a 2016 őszén indult, Agrárminisztérium által koordinált KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 számú kiemelt projekt keretében az "Ökoszisztéma-szolgáltatások" fejlesztési elem egyik fő feladata a hazai viszonyok között kiemelt fontossággal bíró ÖSz-ek országos térképezése és értékelése (Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés; NÖSZTÉP). Az értékelés az ún. kaszkád-modell mentén végig halad az ÖSz-eket meghatározó ÖÁ jellemzőktől, az ÖSz kapacitásokon és az ebből ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokon át az emberi jóllét fenntartásában vagy növelésében játszott szerepükig. A projekt eredményei a tervek szerint segítik majd a természeti tőkénkkel való fenntartható gazdálkodást, a zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztését, az egyes ágazatok közti hatékonyabb kommunikációt és a természetvédelmi és más ágazati döntéshozatalt.One of the main goals of the EU Biodiversity Strategy 2020 is to maintain and restore ecosystem services. It requires the member states to assess and map the condition of ecosystems, and the state and economic value of the most important ecosystem services (ESs). Led by the Ministry of Agriculture an EU-co-financed KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 project started in Hungary in 2016 to fulfill these goals. The evaluation of the ecosystem services follows a so-called cascade model, which has 4 main levels: 1. condition of ecosystems, 2. capacity of ecosystems to provide selected ESs (potential supply), 3. actual use of ESs, 4. contribution of ESs to human wellbeing. The results of the project will hopefully assist the sustainable management of environmental resources, the development of the green infrastructure network, improved communication between different sectors, and proper decision making in nature conservation and other related sectors.

The effect of future land use changes on hydrologic ecosystem services: a case study from the Zala catchment, Hungary

“…The LULC conditions of the study area were determined from the National Ecosystem Map, developed within the Mapping and Assessment of Ecosystems and their Services in Hungary (MAES-HU), as part of the implementation of the EU Biodiversity Strategy to 2020 in Hungary (European Comission 2011;Kovács-Hostyánszki et al 2019;Tanács et al 2019). Considering first-level categories (the map was implemented with three-level structure), LULC is dominated by forests (42%), while croplands (vineyards, orchards and arable lands) also have a high coverage (38%).…”

Megporzóközösségek vizsgálata permakultúrás, ökológiai és konvencionális gazdaságokban a Szentendrei-szigeten

“…Mivel Földünk népessége folyamatosan növekszik, az egyének igényei, így az élelmiszerigény is egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára, a termeléshez viszont a megporzók munkája -ökoszisztéma-szolgáltatása -elengedhetetlen (Gallai et al 2009, Kovács-Hostyánszki et al 2019. A megnövekedett igények miatt egyre több területet vonnak intenzív művelés alá szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatával, valamint monokultúrás művelés alkalmazásával (Crowder és Jabbour 2014, Goulson et al 2008, Tilman et al 2002.…”

“…A megnövekedett igények miatt egyre több területet vonnak intenzív művelés alá szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatával, valamint monokultúrás művelés alkalmazásával (Crowder és Jabbour 2014, Goulson et al 2008, Tilman et al 2002. Ez a mezőgazdasági gyakorlat egyértelmű fenyegetést jelent a biodiverzitásra, ami alól a megporzó -más néven pollinátor -fajok sem kivételek (Dale és Polasky 2007, Potts et al 2010, Kovács-Hostyánszki 2019. Az élőhelyek feldarabolódása és a diverzitáscsökkenést figyelmen kívül hagyó gazdálkodási gyakorlatok hatására a megporzók számára egyre kevesebb fészkelőés táplálkozóhely áll rendelkezésre, ennek eredményeképp pedig csökken a sokféleségük is (Holzschuh et al 2007.…”

“…Pollinátorok nélkül a termesztett növények beporzásának egyharmadát kézi munkával, vagy igen költséges, modern technológiákkal kellene végezni (Díaz et al 2005, Westercamp és Gottsberger 2002. A gazdasági szempontból hasznos növények mellett a vadnövény-fajok közel 87-90%-ának van szüksége az állatok általi beporzó munkára a szaporodásukhoz (Ollerton et al 2011), így az egyéb ökoszisztémaszolgáltatások és az azokat biztosító természetes élőhelyek is a beporzó rovaroktól függenek közvetve, vagy közvetlenül (Gallai et al 2009, Kovács-Hostyánszki 2019. A rovarbeporzók közül a tenyésztett mézelő méhek (Apis mellifera), illetve a vadméhek játsszák a legfontosabb szerepet (Breeze et al 2011).…”

Országos, nagyfelbontású ökoszisztéma- alaptérkép: módszertan, validáció és felhasználási lehetőségek

“…A biodiverzitás-stratégián belül a térképezés feladat az ökoszisztémák állapota és az általuk nyújtott szolgáltatások megőrzését és helyreállítását zászlajára tűző második célhoz kapcsolódik, a "Nemzeti ökoszisztéma szolgáltatás-térképezés és -értékelés" (röviden NÖSZTÉP) részeként. A NÖSZTÉP programot és felépítését Kovács-Hostyánszki et al (2019) részletesen ismerteti. Hasonló feladatokra eddig jellemzően a Corine Land Cover (CLC) [1] felszínborítási térképeket használták, azonban ezek esetében a térképezendő minimális foltméret 25 ha, és részletesebb vizsgálatoknál a tematikus felbontás is jelenthet korlátokat, különösen a természetközeli élőhelyek esetében.…”