Nem lineáris életutak a felsőoktatásban, avagy hogyan kerüljük el a lemorzsolódást?

Abstract

Összefoglaló. Napjainkban a felsőoktatás-kutatás egyik kiemelt területe a lemorzsolódás vizsgálata. Tanulmányunk első részében foglalkozunk a tömeges felsőoktatás problémájával, az expanzió elméleti hátterét ismertetve nemzetközi szakirodalmon keresztül adunk példákat a fogalom mai megjelenésére. A tanulmány a hallgatói életutakat vizsgálja, saját automatikus megoldást kínálva az adatelemzésre. Ebből kitekintve, foglalkozunk a műszaki képzési területen is megjelenő újra beiratkozás (re-gólya) jelenségével. Az eredményekből láthatjuk, hogy az újra beiratkozás alternatívát kínál a lemorzsolódásra. Summary. Nowadays some of the most important areas of higher education research are dropping out and related case studies. The first part of our study deals with the development of mass higher education, describing the theoretical background of the expansion. This part provided examples of the current appearance of basic concepts through international literature. The study is about students’ life paths, also covers the topic of dropout researched by many, offering our own automated solution for data analysis. Looking out of the topic of dropout, we are dealing with the re-freshman phenomenon in the field of technical discipline. It can be seen, that other choices, such as re-enrollment, offer an alternative to dropout.

Predikciós-modellalkotás a hallgatói lemorzsolódás korai azonosítása érdekében a felsőoktatási intézményekben elérhető adatok alapján

“…Egyrészt a lemorzsolódási arány mellett a lemorzsolódási esetszám önmagában is Empirikus eredmények a hazai kutatási előzményekben nem fellelhetők, de több tanulmány is alapoz elméleti szinten az expanzió és lemorzsolódás közti pozitív korrelációra (Józsa, 2020;Krankovits & Kallós, 2021). (Bourdieu, 1978; Az alfejezet is csak az elmúlt évtizedek legjelentősebb oktatási változásaira koncentrált, de eközben érdemes emlékeztetni magunkat, hogy a társadalmi változások nemcsak az egyénekre, hanem magára az oktatásra, mint társadalmi alrendszerre is jelentős hatást gyakorolnak (Baraldi & Corsi, 2017).…”