Multiplicity of Ontologies: Lakes and Humans in Siberia

Mészáros, Csaba

doi:10.1177/0048393120917922

Cited by 6 publications

(8 citation statements)

References 37 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…These observations link up with ontological debates in environmental anthropology (Burman 2017;Goldman, Daly, and Lovell 2016;Knox 2015;Mészáros 2020;Schnegg 2019;Whitaker 2019). In my previous work, I have also shown that Namibian scientists and Damara people share many observations about the winds, the rains, and climate change.…”

Section: Ontological Polyphonymentioning

confidence: 71%

What Does the Situation Say? Theorizing Multiple Understandings of Climate Change

Schnegg¹

2021

Ethos

View full text Add to dashboard Cite

Our ways of knowing the weather are transforming. Climate change modifies weather patterns, and the globalization of scientific knowledge promotes new ways of making the weather intelligible. Following both transformations, I explore how Damara pastoralists ( ǂNūkhoen) in Namibia entertain various Indigenous, religious, political, and scientific explanations for the most distressing weather-related phenomenon they experience-the lack of rain. Integrating qualitative and quantitative data, my ethnography reveals how people combine knowledge from multiple, even contradictory, registers to explain one situation, and use a different combination of sources to explain another. To understand this, I develop a phenomenological framework that shows how being-in-the-world creates a phenomenon situationally. If phenomena differ depending on how we enact the world, it is unsurprising that these phenomena would then entail different explanations. With this, I theorize why people make sense of climate change in multiple ways, and why they move between them. [climate change, knowledge, phenomenology, Namibia]

show abstract

Section: Ontological Polyphonymentioning

confidence: 71%

What Does the Situation Say? Theorizing Multiple Understandings of Climate Change

Schnegg¹

2021

Ethos

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…Traditional Ecological Knowledge is contextualized within a specific culture and the environments in which members of that culture live-yet many studies conducted worldwide on TEK do not absolutely require researchers to know or use Indigenous languages. While there is a rich body of literature on Sakha TEK in the Sakha Republic (for example, Crate 2006aCrate , 2008Crate , 2021Mészáros 2012Mészáros , 2020, none of this work on Sakha equally attends to linguistic and ecological matters simultaneously. Previous research (Sidorova 2020) on how the Arctic Council integrates TEK-traditional ecological knowledge-into policymaking shows that it sometimes simply amounts to "lip service."…”

Section: Exploring Language and Landmentioning

confidence: 99%

Feeding the Land: The Importance of Paying Attention to Sakha Language with Traditional Ecological Knowledge

Sidorova

Ferguson

2022

Anthropology and Humanism

View full text Add to dashboard Cite

SUMMARY Through (auto)ethnographic research in the Amga and Megino‐Khangalas uluses (districts) in the Sakha Republic (Yakutia), in this article, we discuss the intrinsic importance of paying close attention to Indigenous languages when exploring Traditional Ecological Knowledge (TEK). Here, language refers not only to vocabulary but also to the kinds of communicative practices or speech acts used to transmit or talk about TEK, especially those that reveal the indivisibility of the physical and spiritual elements in many Indigenous ontologies. Through the presentation of narratives of two researchers—one ethnically Sakha, one not—we highlight the centrality of language to maintaining the integrity of TEK and other Indigenous knowledge. We argue that not only must language be centered and documented to reflect the importance of language choice, but terminology should be situated within stories or narratives to best reveal connections of language to ontology, highlighting the interconnectedness of language and knowledge. [Sakha Republic (Yakutia), autoethnography, Traditional Ecological Knowledge, Sakha language, language usage]

show abstract

“…E három tevékenység, vagyis a jég alatti húzóhálós halászat, a pézsmapocok-csapdázás, illetve a jég alatti lebegőhálós halászat gyakorlatai eltérő képet adnak arról, hogy mit is jelent a helyi ontológia, mik is a tavak, és mik az ebben a viszonyban megszerzett zsákmányok. E tevékenységek belső logikájáról már írtam (Mészáros 2019), ezért e helyen csak két megvilágító erejű terepmunkaélményemet osztanám meg röviden.…”

Section: éLők éS Holtak éLők éS éLettelenekunclassified

Kié az antropocén?

Mészáros¹

2019

Replika

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

Kié az antropocén? A globális klímaváltozás antropológiai szemlélete Absztrakt: A kulturális antropológia és a néprajztudomány már elnevezésében is azt sugallja, hogy az embert, az emberek csoportjait kutatja. Mindazt tehát, ami kulturális/társadalmi jelenség; a természet pedig e nézet szerint mindaz, ami nem kulturálisan, társadalmilag megteremtett, hanem már korábban, attól függetlenül is létező. Azokkal az elképzelésekkel vitázva, amelyek a bölcsészet-és társadalomtudományok szerepét másodlagosnak ítélik a technikai és természettudományos kutatásokkal és megoldási javaslatokkal szemben, az elmúlt két évtized antropológiai és/vagy fi lozófi a eszmecseréi felvázoltak több olyan releváns értelmezési keretet, amely a társadalomtudományokat a globális klímaváltozásra adandó válasz megfogalmazásában nem a természettudományok kiszolgálójaként, követőjeként írta le, hanem autonóm, kezdeményező és innovatív tényezőként. A tanulmány saját terepmunka élményekre és az ontológiai antropológiai kutatásokban kiérlelt tapasztalatokra támaszkodva kívánja mérlegre tenni az antropológia lehetőségeit és a nyugati tudományosság fogalmi apparátusának érvényességét a klímaváltozásra adandó morálisan elfogadható válaszok kimunkálásában.

show abstract

Multiplicity of Ontologies: Lakes and Humans in Siberia

Cited by 6 publications

References 37 publications

What Does the Situation Say? Theorizing Multiple Understandings of Climate Change

What Does the Situation Say? Theorizing Multiple Understandings of Climate Change

Feeding the Land: The Importance of Paying Attention to Sakha Language with Traditional Ecological Knowledge

Kié az antropocén?

Contact Info

Product

Resources

About