Motivational Underpinnings of Estonian Folk Dance Practices among the Estonian Diaspora over Time

Abstract

This article is a part of a wider research on Estonian folk dance, aiming to map the emergence of folk dance groups and to study the practices and role of folk dance among the Estonian diaspora. The article sets out to explore incentives contributing to intergenerational transmission of Estonian folk dance tradition. 54 interviews (21 men and 33 women aged 38 to 87) were carried out with Estonians living in Australia, Canada, Germany, Great Britain, Sweden and the United States. The analysis of the interviews is based on two research questions: 1) What incentives have guided Estonians' folk dance activity in historical perspective from World War II until today? 2) What qualities originating in Estonian folk dance have motivated people to carry on Estonian folk dance practices? The principles of grounded theory were used in the analysis of interviews. The article discusses the results of two sets of analyses. Motivational changes in folk dance as a leisure pursuit have brought into focus three historical periods of folk dance transmission. Incentives originating from dance and dancing (selfexpression, self-determination, cooperation, emotion, physical training) and the external qualities accompanying dance and dancing (socialising, 'Estonianness', tradition) are discussed in the context of continuity of Estonian folk dance tradition among the Estonian diaspora.

Táncantropológia és migrációkutatás

“…A művelésükhöz köthető intézmények létét magától értődőnek látjuk e népességek életében: tánccsoportok, zenekarok működnek a diaszpórák intézményrendszerén belül. A szakirodalom tárgyalja ezeket számos európai kibocsátó ország, köztük kelet-európai és baltikumi országok, valamint a jugoszláv utódállamok (Mollenhauer, 2018;Őry-Kovács, 2010;Rüütel et al, 2013) és Görögország vonatkozásában (Liddle, 2016;Hajdu, é.n. ), de bőséges és mélyreható az irodalma például a kínai és az indiai diaszpóraközösségek (lásd például Lopez y Royo, 2004;Sreevathsa, 2020;Unni, 2016;Wong, 2010) táncjelenségeinek is.…”

“…Egy észtországi kutatócsoport arra kereste a választ, hogy a szerte a világban élő észt diaszpóra néptáncoló tagjait mi motiválja, miért vesznek részt a tevékenységben (Rüütel et al, 2013). Interjúkon alapuló kutatásuk eredményei alapján itt is fontos szerepet játszott, hogy e tevékenységek által érzelmeket éltek meg.…”

Rahvatantsu harrastamine ja suurpidudest osavõtmine: põhjused ja seosed subjektiivse heaoluga

“…Enamik sotsiaalse interaktsiooni nähtustest (keel, suhted, päevauudised, jne) oli neis eestlaste kogukondades täiesti erinev. See, mis mõlemat sidus, oli traditsiooniline harrastustegevus (laulud, tantsud ja rahvarõivad), aidates pärast Teist maailmasõda nii Eestis kui ka väljaspool Eestit säilitada oma rahvuslikke juuri (Zajedova 2008a;Rüütel & Zajedova & Arraste 2013). Mõlemas lahutatud kogukonnas püüti säilitada oma traditsioone, kuigi tingimused ja mõjutused olid erinevad, mille tõttu eesti rahvatantsu areng sõltus elukohariigist (Zajedova & Rüütel 2014).…”