Modern management of salivary calculi

McGurk, Mark; Escudier, Michael; Brown, Jackie

doi:10.1002/bjs.4789

Cited by 161 publications

(145 citation statements)

References 23 publications

(25 reference statements)

Supporting

Mentioning

135

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Stones preferentially affect men, with a peak incidence in the fourth and fifth decades (2). Presenting symptoms as a result of ductal obstruction includes episodic swelling and postprandial pain (4). Adenoid cystic carcinoma (ACC) is one of the most common malignant tumors of epithelial origin in the submandibular gland and constitutes 30 to 40% of malignant tumors of minor salivary glands.…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Sialolith and adenoid cystic carcinoma in the submandibular gland. A rare case

Nanda¹,

Mehta²

2011

J Clin Exp Dent

View full text Add to dashboard Cite

Salivary calculi occur most frequently in the submandibular gland of the human beings. It is because of the specific anatomy of both the glands and its duct. Presentation typically consists of a painful swelling of the gland at meal times, when the effect of obstruction is most acute. The clinical signs, in most of times, can lead us to the diagnosis easily. The coexistence of sialolith and malignant tumors are very rare. This case report is about a male patient of 45 year with a swelling in the submandibular region for the last eighteen months with an intermittent episode of moderate to severe pain which increased during a mealtime and diagnosed as sialolith on radiograph, but on biopsy proved to be adenoid cystic carcinoma along with sialolith. This case report describes the coexistence of sialolithiasis and adenoid cystic carcinoma in the submandibular gland with advantages and limitations of various imaging studies to be used by health care professionals prior to reaching definitive conclusion. Key words: Sialolithiasis, Adenoid cystic carcinoma, Submandibular gland, imaging techniques.Nanda KDS, Mehta A. Sialolith and adenoid cystic carcinoma in the submandibular gland. A rare case. J Clin Exp Dent. 2011;3(3):e251-5.

show abstract

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Sialolith and adenoid cystic carcinoma in the submandibular gland. A rare case

Nanda¹,

Mehta²

2011

J Clin Exp Dent

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A tünetet produkáló nyálkövesség előfordulása 0,45% [1]. A nyálkövek 72-94,3%-a a submandibularis mirigyben vagy a mirigy kivezető csövében fordul elő [2][3][4] és 94%-uk röntgenár-nyékot ad [3,4]. Submandibularis nyálkő legnagyobb arányban a Wharton-vezeték distalis szakaszában fordul elő [4].…”

unclassified

“…A nyálkövek általában a 10 mm-nél kisebb mérettarto-mányba sorolhatók [2][3][4]. A 15 mm-nél nagyobb átmé-rőjű nyálköveket óriásnyálkőnek nevezhetjük, amelyek többsége (94,3%) a submandibularis nyálmirigyben vagy kivezetőcsövében található [6].…”

unclassified

“…A nyálkövességet általában az élet 3-6. évtizedeiben diagnosztizálják [3,4]. Submandibularis nyálkő átlago-san a 40,5-48. életév között kerül felfedezésre [1,3].…”

unclassified

“…Submandibularis nyálkő átlago-san a 40,5-48. életév között kerül felfedezésre [1,3]. Legfőbb panasz a nyálmirigy étkezéskor vagy spontán jelentkező fájdalmas duzzanata, amelynek első megjelenése akár hónapokkal vagy évekkel megelőzheti a diagnózis felállítását, illetve a terápia megkezdését [3,4].…”

unclassified

See 2 more Smart Citations

Óriásnyálkövek: Diagnózis és kezelés

et al. 2016

View full text Add to dashboard Cite

A szerzők cikküket a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója tiszteletére közlik.A nyálkövesség az egyik leggyakoribb meszesedés a fej-nyaki régióban. Tünetekkel járó gyakorisága 0,45% körüli a populációban, míg a tünetmentes esetek gyakorisága az 1%-ot is meghaladhatja. A maxillofacialis terület nagyobb kiterjedéseit ábrázoló képalkotó eljárások (például: panorámaröntgen, komputertomográfia) a kövesség diagnosztizálását hatékonyan segítik. A nyálkövek mérete általában 1 cm alatti, míg 15 mm legnagyobb átmérő felett óriáskö-vekről beszélhetünk, amelyek leggyakoribb előfordulási helye a submandibularis mirigy vagy annak kivezető csöve. A szerzők célja volt két óriásnyálköves eset bemutatása (27 és 34 mm), ahol az egyik esetben a kő fejlődésének hét évvel korábbi szakaszát is sikerül prezentálniuk. További céljuk volt betekintést nyújtani a nyálkövesség diagnosztikájába és hatékony terápiájába, tárgyalva az esetleges differenciáldiagnosztikai eshetőségeket. Orv. Hetil., 2016Hetil., , 157(49), 1967Hetil., -1972. Kulcsszavak: nyálkő, meszesedés, Wharton-vezeték, submandibularis mirigy Giant sialolithiasis: Diagnosis and management Case reportsSialolithiasis is one of the most frequent form of calcifications in the maxillofacial area. 0.45% of the population is affected by symptoms caused by salivary calculi, though the estimated frequency including asymptomatic form may exceed 1% in adult population. Radiographs presenting a large portion of the maxillofacial region (panoramic radiography, computed tomography) could detect salivary calculi with high accuracy. The size of the sialoliths is usually less than 10 mm in diameter. Salivary calculi larger than 15 mm (considering the largest diameter) are classified as giant sialoliths and most of them are located in the submandibular gland or in its duct. Two unusually large submandibular salivary calculi cases are represented (diameters of 27 and 34 mm), whereas in one of the cases development and dimensional changes of the calculus are described via a seven years period. This case report represents diagnostic and therapeutic consequences in giant sialolithiasis and demonstrates possible differential diagnostic difficulties. A nyálkőképződés patogenezise mai napig nem teljesen ismert. Egy kiindulási mag (nidus) szükséges a nyál-kő inorganikus összetevőinek lerakódásához, amelyek általában kalcium-foszfát sók. Lelökődő hámsejtek, mikrokövek, tápláléktörmelék, mikroorganizmusok, nyák-ESETISMERTETÉS

show abstract