Menschenbilder

Abstract

Menschenbilder sind wichtig, darüber ist sich die Wissenschaft einig. Nicht von ungefähr spielt die Berufung auf ein Menschenbild in vielen öffentlichen Debatten eine zentrale Rolle. Doch was ist überhaupt gemeint, wenn von einem „Menschenbild“ die Rede ist? Was sind die Inhalte dieser Bilder? Welche Funktion haben und welche Rolle spielen sie? Vor allem aber: Welche Auswirkungen haben Menschenbilder im Alltag? Sind Menschenbilder tatsächlich, wie manche meinen, das Fundament unserer moralischen und politischen, ja selbst der existenziellsten Orientierungen im Alltag? Fragen wie diese sind bislang weitgehend unbeantwortet geblieben. Denn so beliebt und zentral der Begriff des Menschenbildes ist, so unbestimmt ist er. er besitzt kein wissenschaftliches Profil. Bis heute gibt es keine gründliche theoretische Untersuchung zum Begriff und keinen Versuch, das Phänomen Menschenbild im Allgemeinen theoretisch umfassend zu bestimmen. Selbst in manchen Nachschlagewerken sucht man den Terminus vergebens. Eben dieser längst überfälligen Forschungsarbeit nimmt sich dieses Buch an: der Klärung des Begriffs „Menschenbild“ einerseits und der allgemein-theoretischen Bestimmung des Phänomens Menschenbild andererseits. Ziel ist es, damit der verbreiteten Rede vom Menschenbild endlich ein tragfähiges wissenschaftliches Fundament zu verleihen.

II. János bátai apát (1377–1401) : Gaál Attila emlékére

“…115 Szeremlyénben a 14. század második felében már volt officiális, Szentkirályi Egyed fia Antalnak hívták, ismerjük fiát és azokat a familiárisokat, akikkel együtt szerepel egy hatalmaskodási ügyben. 116 1401 tavaszán két szeremlyéni officiálist is említenek, Jakabot és Simont, akiket hivatalukból idéztek meg a bíróság elé. 117 Officiális működött Bátán is, illetve talán Csepcsen, de lehet, hogy Csepcsi Salamon szeremlyéni officiális volt, csak a lakóhelye volt Csepcsen.…”

“…134 Ez a névanyagban is megjelenik, hiszen Bátán és Szeremlyénben is élt Vámos nevű férfi, Bátán kettő is. 135 A folyami közlekedéshez, szállításhoz kapcsolható a Bátán élő két Hajós nevű férfi, 136 Szeremlyénben pedig Sárhajónak mondott Gergely és Kilián. 137 Mezőgazdasági tevékenységre utal a Szeremlyénben élő Kecskés, Gereben, Varjú, Boros és Halász családnév, 138 Bátán a Boros, Halász, Rákos, Sás nevek, 139 valamint az élelmiszerfeldolgozó ipar megjelenésére utal a Molnár családnév.…”

“…135 A folyami közlekedéshez, szállításhoz kapcsolható a Bátán élő két Hajós nevű férfi, 136 Szeremlyénben pedig Sárhajónak mondott Gergely és Kilián. 137 Mezőgazdasági tevékenységre utal a Szeremlyénben élő Kecskés, Gereben, Varjú, Boros és Halász családnév, 138 Bátán a Boros, Halász, Rákos, Sás nevek, 139 valamint az élelmiszerfeldolgozó ipar megjelenésére utal a Molnár családnév. 140 Nagyon jelentős iparos réteggel is számolhatunk, amely elősegíthette ezen települések mezővárosi fejlődését.…”

“…Mellette viszont feltűnik a mészégető (Meszes), sőt ékszerészt, aranyművest (aurifaber) is találunk közöttük. 142 Ennek a foglalkozásnak a megjelenése már összefüggésben lehet a két település kereskedelmi szerepének megerősödésével is. Mindkét településnek volt hetivására, sőt országos vására is.…”

“…143 Bátán ez a kegyhely két nagy búcsúünnepéhez kapcsolódott (Úrnapja és Szent Mihály ünnepe), amikor egyébként is nagy embertömeg kelhetett át a két település közötti réven. 144 Bátán különösen jelentős kereskedő réteg jelenléte adatolható. Erre utalnak az Institor (szatócs), 145 Vászonárus, Kalamár nevek és véleményünk szerint az Örmény személynevet is ebbe a csoportba kell sorolnunk.…”