Measuring bank efficiency and market power in the household and corporate credit markets considering credit risks

Abstract

The aim of this paper is to estimate the efficiency of Hungarian banks with several models and to calculate the Lerner index for both the household and the corporate credit market. We apply stochastic frontier analysis (SFA) and data envelopment analysis (DEA) models to estimate the efficiency and calculate profit and cost efficiency with and without taking credit losses into consideration. In terms of cost efficiency, banks are nearly homogeneous and improved their efficiency after the crisis. Banks, however, are extremely heterogeneous in terms of profit efficiency. During the crisis, a gradual improvement could be observed across the sector after the initial downturn. Since the operating conditions of the household and the corporate credit markets are different, we estimated the intensity of competition separately for both the markets. While the Lerner index showed strong market power in the household credit market, the corporate credit market was characterised by intense competition. Regarding efficiency, various models often resulted in different conclusions, especially in the case of cost efficiency. Therefore we recommend that the regulatory decision-making process should always consider the results of several models. Moreover, the Lerner indices demonstrate that it might be important to use disaggregated models when modelling the features of credit markets.

Efficiency of banking sectors of the European Union. A comparative benchmarking analysis before and during the COVID-19 pand

“…Others check how the variables adopted for the study affect the obtained results (Učkar, Petrović, 2021;Novickyte, Droždz, 2018). The literature includes studies covering the banking sectors of various countries (Doan Tuan, 2020) or selected banks operating in a given country (Hosszù, Dancsik, 2018;Akhtar et al, 2021). Research into the performance of banking sectors or banks covers a different period.…”

A háztartások helyzetének változása a magyar hitelpiacon a devizahitelezést követően

“…A 19 százalékos arány azonban továbbra is jól jelzi, hogy jelentős kitettségről van szó, még ha a háztartások GDP-arányos banki eladósodottsága az egyik legalacsonyabb is Európai Uniós összehasonlításban (MNB 2021a). Molnár és szerzőtársai 2007, Kézdi -Csorba 2012, Aczél és szerzőtársai 2016, Hosszú -Dancsik 2018, ez az erőfölény az állami szabályozói kontroll és az állam hitelpiacon való közvetlen beavatkozása hatására az évtized közepére, illetve második felére kifejezetten mérséklődött, mind a már fennálló hitelállomány, mind az új hitelek kibocsátása tekintetében. E fő feltevést az alábbi hipotézisek vizsgálatán keresztül fejtem ki.…”

“…Ahogy az előző fejezetben is szerepelt: a hazai hitelpiaci verseny hiányosságaival számos korábbi tanulmány foglalkozott, melyek fő konklúziója, hogy a bankok közötti verseny a vállalati szegmensben erősebb, míg a lakossági szegmenst többnyire banki erőfölény jellemzi (Hosszú -Dancsik 2018)…”