Measurement of ability emotional intelligence: Results for two new tests

Abstract

Emotional intelligence (EI) has attracted considerable interest amongst both individual differences researchers and those in other areas of psychology who are interested in how EI relates to criteria such as well-being and career success. Both trait (self-report) and ability EI measures have been developed; the focus of this paper is on ability EI. The associations of two new ability EI tests with psychometric intelligence, emotion perception, and the Mayer-Salovey-Caruso EI test (MSCEIT) were examined. The new EI tests were the Situational Test of Emotion Management (STEM) and the Situational Test of Emotional Understanding (STEU). Only the STEU and the MSCEIT Understanding Emotions branch were significantly correlated with psychometric intelligence, suggesting that only understanding emotions can be regarded as a candidate new intelligence component. These understanding emotions tests were also positively correlated with emotion perception tests, and STEM and STEU scores were positively correlated with MSCEIT total score and most branch scores. Neither the STEM nor the STEU were significantly correlated with trait EI tests, confirming the distinctness of trait and ability EI. Taking the present results as a starting-point, approaches to the development of new ability EI tests and models of EI are suggested.

The ability model of emotional intelligence: Searching for valid measures

“…Still on a more fundamental level, researchers also question the convergent validity of the MSCEIT. For example, the perceiving branch does not correlate with established measures of emotion perception (Austin, 2010;Farrelly & Austin, 2007;Roberts, Zeidner, & Matthews, 2006).…”

“…Some attempts have been undertaken, such as the Situational Test of Emotional Understanding (STEM) and Situational Test of Emotion Management (MacCann & Roberts, 2008), and others. However, few data are available about their psychometric properties and tests of reliability and discriminant validity are not very encouraging (Austin, 2010;MacCann, 2010); also, test items are very similar to those of the MSCEIT, offering more a replication than an alternative.…”

Goleman-Boyatzis Model of Emotional Intelligence for Dealing with Problems in Project Management

“…Regarding such a test as objective has issues that have been noted by several authors including (O'Sullivan and Ekman, 2004;Ortony, Revelle and Zinbarg, 2007;Roberts, Zeidner and Matthews, 2001). The results may be affected by conformity to social norms (Matthews et al, 2006), theoretical knowledge about emotions (Austin, 2010), or stereotypical judgements (O'Sullivan, 2007).…”

A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel

“…Azok a korábbi kutatások, amelyek együttesen alkalmazták a STEU-és STEM-tesztet egybehangzóan közepes mértékű összefüggést figyeltek meg a tesztek által mért pontszámok között (például MACCANN és ROBERTS, 2008;MACCANN és mtsai, 2011). Az az eredményünk, mely szerint a nők érzelemszabályozó képessé-ge (STEM) magasabb a férfiakénál, általánosan megfigyelt jelenség a képességala-pú EI mérésének területén (lásd NAGY, 2010), és azok a nemi különbségekre irá-nyuló korábbi kutatások is, amelyek specifikusan a STEM-et alkalmazták az EI mérésére, hasonló eredményre jutottak (MACCANN, 2010;MACCANN és ROBERTS, 2008;AUSTIN, 2010).…”

“…Ez az eredmény különösen lényeges a STEM és STEU érvényességével kapcsolatban, mivel az idevonatkozó korábbi kutatások csupán alacsony vagy mérsékelt korrelációkat jeleztek az érzelemszabályozás képessége és a kognitív képességek között, közepes korrelációt a kognitív képességekkel eddig csak az érzelemmegértés vonatkozásában azonosítottak (LIBBRECHT és LIEVENS, 2012;MACCANN és ROBERTS, 2008;AUSTIN, 2010). A korábbi kutatások eredmé-nyei felvetették annak lehetőségét, hogy csak az érzelmek megértése tekinthető esélyes "intelligenciajelöltnek", mivel a STEM által mért jellemző függetlennek bizonyult az intelligenciától, a MSCEIT faktorai közül pedig csak az érzelemmeg-értés korrelált közepes mértékben az IQ-val, ezért figyelemre méltó lehet az az eredményünk, amely rámutat az érzelemszabályozás és a fluid intelligencia köze-pes mértékű együttjárására.…”