Magyarország energiastratégiája a klímasemlegesség tükrében

Abstract

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020. év elején közzétette az elfogadott energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat, amelyek meghatározzák Magyarország rövid- és hosszútávú energiastratégiáját. A stratégia alapvető célkitűzései megfelelnek az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseiben foglaltakkal, miszerint fokozni kell a globális éghajlat-politikai fellépést. Magyarország Kormánya a megfogalmazott akciótervekkel igyekszik megvalósítani azt a célkitűzést, hogy az Európai Unió és a világ többi vezető gazdasági hatalma, a Párizsi Megállapodásban kitűzött célokkal összhangban, legkésőbb 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez a vállalás fogja meghatározni a magyarországi energiaszektor, és a legnagyobb energiaszükségletű iparágak elkövetkező évtizedeit. Cikkemben bemutatom az eddigi energetikai trendek és mutatók alakulását, hogy mélyebb betekintést nyerjen az olvasó a szintén elemezni kívánt hat, úgynevezett „zászlóshajó-projektek”-be, amelyek az ITM által beazonosításra kerültek és a legfontosabb beavatkozási területeket fedik le.

Klímaszorongás jelenléte az X, Y és Z generáció életében

“…A kutatások mellett a magyar kormány is több figyelmet kezdett el fordítani a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére (új akciótervek, célkitűzések, klímasemlegessé való válás, energetikai trendek és mutatók javítása stb. ), illetve az ezekre válaszként adható lehetséges megoldásokat érintő edukálási formák kialakítására (Sibalin, 2021;Veres, 2021). Minderre azért lenne kifejezetten szükség, mert míg például a vállalati szférában már egyre nagyobb hangsúlyt kap a klímaváltozást okozó kibocsátások leltározása és a klímaadaptáció is (Csutora & Harangozó, 2017), a lakossági tudatosság ehhez képest alacsony.…”

Fenntarthatósági átmenet: kihívások és innovatív megoldások : Nemzetközi tudományos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

“…A kutatások mellett a magyar kormány is több figyelmet kezdett el fordítani a lakosság éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére (új akciótervek, célkitűzések, klímasemlegessé való válás, energetikai trendek és mutatók javítása stb. ), illetve az ezekre válaszként adható lehetséges megoldásokat érintő edukálási formák kialakítására (Sibalin, 2021;Veres, 2021). Minderre azért lenne kifejezetten szükség, mert míg például a vállalati szférában már egyre nagyobb hangsúlyt kap a klímaváltozást okozó kibocsátások leltározása és a klímaadaptáció is (Csutora & Harangozó, 2017), a lakossági tudatosság ehhez képest alacsony.…”

Supercritical CO2 injection in moderate-tight hydrocarbon reservoirs, a preliminary case study

“…The focus of public interest is most often the reduction of CO 2 emissions from human activities and transportation, residential and commercial buildings, but at the same time, the truly significant volumes -and hence the potential for a more significant impact -are linked to industrial processes (Figure 1). (Veres 2021) Technologies for decreasing the CO 2 emission already exist, such as, without claiming to be exhaustive changing fossil fuels for renewable sources, boosting production and energy efficiency, implementing Carbon Capture and Storage (CCS) technologies, and discouraging carbon emissions by putting a price on them (see Figure 2). Although the commercial implementation of CCS technologies requires high capital and operating costs, advanced carbon capture technology, and carbon conversion and utilization can significantly reduce the cost of the carbon capture process and transform the captured CO 2 into a value-added product, which could improve the economics of the CCS system.…”