Linguistic landscapes in a Western Ukranian town

Hires-László, Kornélia

doi:10.14267/cjssp.2019.1.5

Cited by 4 publications

(3 citation statements)

References 14 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…As a result of a series of historical events in the region, the ethnic groups living in Transcarpathia respected each other's culture, religion and use of language, and conflicts only arose if rights to language use were focefully taken away [Hires-László 2020]. These general characteristics apply to the multilingualism of the multiethnic Transcarpathia and its linguistic landscape [Csernicskó 2019;Karmacsi 2018aKarmacsi , 2018bLaihonen & Csernicskó 2019;Hires-László 2019;Erőss & Kovály 2018]. In the linguistic landscape analyses on various topics, the conclusions all prove that the multilingual signs visible and readable in the area also appear in the languages of its minorities.…”

mentioning

confidence: 99%

Multilingual COVID-19 linguistic landscape in Berehove

Hires-László¹,

Máté²,

Tóth-Orosz³

2023

ФЧ

View full text Add to dashboard Cite

The COVID-19 pandemic has brought severe changes to people’s lives and has influenced all aspects of our being. The most common attribute of these changes is that we had to comply with regulations that we had not experienced before, use words and phrases that might have been previously unknown to us. Tour daily rhythm was radically transformed. The measures taken to stop the epidemic and the social effects of the pandemic have been examined in many forms. In our paper, we focus on a multilingual town in Transcarpathia, namely Berehove. The results of our longitudinal study, the trends that emerge from the data, can be projected not only on the city, but also on its agglomeration and other settlements that are inhabited by Hungarian speakers. In the linguistic landscape of Berehove, a multiethnic town in the westernmost part of Ukraine, a number of new signs have appeared after the outbreak of the COVID-19 pandemic, which are an excellent reflection of the multilingual nature in the region and the municipality. In our study, we present the geosemiotic characteristics of the signs, announcements on epidemiological restrictions and warnings published in public places in Berehove. We also investigate whether the advertisements, inscriptions and symbols were made on the official or private level (top-down / bottom-up). The photographic data was collected in the course of two years (2020–2021) and clearly shows the ever-changing multilingual landscape of the territory, and the alternations of different waves of the pandemic. International literature finds it important to advocate for the appearance of multiple languages as regards to the linguistic landscape of the virus, precisely because linguistic tolerance towards minorities in a hard times like the previous years of constant lockdowns, financial and heath crises, is not only a language policy issue, but also related to health policy. Linguistic landscape, even in these times is not only a reflection of a territory’s ethnolinguistic and ethno-demographical composition but is shaped issues of language policy, cultural legacies, language dynamics and attitudes.

show abstract

mentioning

confidence: 99%

Multilingual COVID-19 linguistic landscape in Berehove

Hires-László¹,

Máté²,

Tóth-Orosz³

2023

ФЧ

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A (1) kvantitatív elemzés során a gyűjtött képanyagokat különböző szempontok szerint csoportosítják és azokból %-os vagy gyakorisági megoszlást mutatnak ki. Ennek bemutatásához egy korábban végzett kutatás eredményeiből emelünk át adatokat (Hires- László 2015László , 2018aLászló , 2018cLászló , 2019. A (2) kvalitatív elemzéseknél sokkal lényegesebb a tartalom és a szándék, amely alapján egy-egy kiírást a köztereken megjelentetnek.…”

Section: Az Elemzés Menete éS Módszertanaunclassified

“…presztízsének érzékeltetéséhez válik alkalmassá a településen gyűjtött nyelvi tájkép elemzése (Shohamy 2006(Shohamy , 2015 -László 2015-László , 2018a-László , 2018c-László , 2019.…”

Section: Nyelvi Tájképes Elemzés Beregszászonunclassified

Hétköznapi etnicitás. Beregszászi magyarok az etnikai kategóriák szerepéről

Hires-László¹

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A kárpátaljai magyarság, Beregszász város magyarságának hétköznapi etnicitás vizsgálatához készült az a város lakosaival végzett fókuszcsoportos (Vicsek 2006) beszélgetés, amely a dolgozat legfontosabb forrása a választott téma bemutatásához. A beszélgetés témakörei főként a mindennapokban átélt és megtapasztalt etnicitással kapcsolatba hozható témakörökre épült. Az episztomológiai keretek közül a társadalmi konstruktivizmust (Berger–Luckmann 1996, Burr 1995, Jorgensen–Philips 2002, Galbin 2014) és a diskurzuselemzést (Jorgensen–Phillips 2002) valamint a tartalomelemzést (Clarke 2005, Braun – Clarke 2006) használjuk ezek kiértékelésére. A fókuszcsoportos elemzést kiegészítettük az újonnan terjedő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nyelvi tájképes elemzéssel (Shohamy–Ben-Rafael 2015). (1) Az erdélyi, kolozsvári magyarok körében végzett hasonló kutatásban (Brubaker et al. 2011) levont konklúziók számos pontban hasonlítanak a jelen kutatás összesített gondolatrendszeréhez. A „magyar világ” pont olyan erősen és konkrétan kirajzolódott a beregszászi magyarok körében, mint ahogy a kolozsváriaknál is, és ebben a folyamatban fontos szerepe van a helyi civil kezdeményezéseknek, illetve a magyar világ köré szerveződő etnokultúrális jellemzőket hangsúlyozó intézményhálózatnak. (2) Az etnikai határok elkülönülésénél azt láthatjuk, hogy legfontosabb jellemző a kultúra és a nyelvhasználat. A hétköznapi megélhetésre koncentrálva bizonyos magyaroknak fontossá válik a magyar kulturális események látogatása, míg másoknak sokkal fontosabb a vallásosságához kapcsolódó alkalmak, közösségek. A kultúrán keresztül a kisebbséghez tartozó magyar etnikum igyekszik láttatni önmagát és a kulturális tevékenységek, rendezvények fokozottabb etnikai jellegével illetve annak minőségével magabiztosságukat erősíteni. A kulturális magabiztosság erősíti a csoport szinten történő relációs összehasonlításokat (Abdelal el al. 2006), társas versengést (Tajfel–Turner 1979), valamint az egyéni szinten megjelenő énvédő torzításokat (Smith–Mackie 2004: 335–339) vagyis a saját csoport pozitívabb jellemzőinek kidomborításával, a helyi szláv etnikum által szervezett kulturális programok alacsony minőségűnek minősítése a saját csoportjuk/csoportjának magabiztosságát növel(het)ik. (3) A nemzetiség és az állampolgárság két olyan kategória, amely bizonyos etnikumoknál megegyezik, míg másoknál eltérő. Korábbi kutatásokban nem konstatálták azokat az eseteket és egyéneket, akiknél a két fogalom: a nemzetiség és az állampolgárság valamilyen oknál fogva egybemosódott. Egy tisztán magyar közegben élő magyar anyanyelvű illető eddig nem szembesült a mindennapjaiban azzal, hogy az állampolgárság nem egyezik a nemzetiségével. Az etnikai kategóriatagság ilyen formában még összetettebb eseteket is generálhat, ahol nem egyértelmű/egybemosódott a nemzetiség fogalom az állampolgársággal. (4) Ukrajna a háborús helyzete miatt fókuszba került Európában, központi figyelmet kapott minden tekintetben. A háborús helyzet, illetve a politikai hatalmi struktúra változásai következtében új társadalmi, politikai és gazdasági rendszer kezd kibontakozni, amelyet rendszerváltozásként is felfoghatunk. A városban élő magyarok a Kárpátalján általánosan érvényes békés együttélésre nagyon büszkék, éppen ezért nem tudják megérteni bármilyen formában a háború kitörésének valódi okát, az ukrán–orosz konfliktust. Az új ukrán helyzetben egyre több alkalommal használják a szeparatizmus kifejezést – korábban ekkora hangsúlyt nem kapott ez a fogalom. A majdani eseményeket, illetve a keleten dúló háború kitörését követően a szeparatizmus az ellenség felcímkézéséhez használt kifejezés, valamint minden más megcímkézésére is alkalmazzák, amely az egységes Ukrajnát, a nemzeti ideológiákban megfogalmazott célokat veszélyezteti. Ez a fogalom akkor vált életszerűvé és komoly veszéllyé, amikor egyre több esemény épült a magyar etnikum ellenséggé alakítása köré.

show abstract

Языковой Ландшафт Закарпатской Области Как Части Украины: Понятие, Проблемы И Новые Подходы

Шилов [Shylov]

2023

sfps

View full text Add to dashboard Cite

The Linguistic Landscape of the Transcarpathian Region as Part of Ukraine: Concept, Problems and New Approaches Transcarpathia (Zakarpattia) is one of the most interesting regions of Ukraine. It was part of at least six different states only in the twentieth century, and thus language priorities were subject to frequent changes. As a result, there are inscriptions in Ukrainian, Russian, Hungarian, English, Romanian, Czech and many other languages there today. This makes the linguistic landscape of Transcarpathia worth analysing. The concept of “linguistic landscape” is no longer new for Ukraine and for Transcarpathia in particular, which allows us to highlight the advantages and disadvantages of previous works on the topic. The article is illustrated with photographs taken by the author in the Transcarpathian region of Ukraine. Krajobraz językowy Zakarpacia jako części Ukrainy: pojęcie, problemy, nowe podejścia Zakarpacie to jeden z najbardziej interesujących regionów Ukrainy. Tylko w XX wieku znajdowało się w granicach sześciu różnych państw, co skutkowało częstymi zmianami priorytetów językowych w regionie. W rezultacie na terenie Zakarpacia można znaleźć napisy w języku ukraińskim, rosyjskim, węgierskim, angielskim, rumuńskim, czeskim oraz wielu innych. Dlatego uzasadnione jest przeprowadzenie analizy krajobrazu językowego tego regionu. Pojęcie „krajobrazu językowego” nie jest już nowe dla Ukrainy, a zwłaszcza dla Zakarpacia, co pozwala nam podkreślić zalety i wady wcześniejszych badań. Tekst został zilustrowany fotografiami wykonanymi przez autora artykułu na terenie obwodu zakarpackiego w Ukrainie.

show abstract

Linguistic landscapes in a Western Ukranian town

Cited by 4 publications

References 14 publications

Multilingual COVID-19 linguistic landscape in Berehove

Multilingual COVID-19 linguistic landscape in Berehove

Hétköznapi etnicitás. Beregszászi magyarok az etnikai kategóriák szerepéről

Языковой Ландшафт Закарпатской Области Как Части Украины: Понятие, Проблемы И Новые Подходы

Contact Info

Product

Resources

About