Lemorzsolódási rizikófaktorok a felvételi adatbázis alapján

Abstract

A felsőoktatás átalakulásával a hallgatói társadalom is átalakult. Az eddig szűk rekrutációs bázisra épülő egyetemek kapui széles társadalmi rétegek számára nyíltak meg. A hallgatói összetétel heterogenitásával megjelent a lemorzsolódás jelensége, ami nem csak a felsőoktatást és Magyarországot érinti, hanem a közoktatást és szinte az egész világot. Számos szerző hangsúlyozza az első egyetemi év jelentőségét (Horn, 1998), hiszen ekkor szocializálódik az egyén az egyetem világába, alakítja ki kapcsolatait a hallgatótársakkal, az oktatókkal és az intézmény egészével (Pusztai, 2011). Továbbá ekkor derülnek ki, hogy a meglévő tanulási módszerek, képességek és anyagi ráfordítások milyen mértékben elegendőek a bennmaradáshoz. Munkámban arra keresem a választ, hogy a továbbtanulás előtt álló középfokú szakképzésbe járó hallgatók körében milyen korai lemorzsolódáshoz vezető kockázati faktorok azonosíthatók, és ezek mennyiben különböznek a gimnáziumból jelentkezőktől. A 2016-os és 2017-es felvételi adatbázisok Dél-Alföld régiójában található középiskolákból jelentkező tanulókat vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy nem minden rizikófaktor tekintetében lehet egyértelműen beazonosítani az intézményi különbséget.

The stages of students’ behaviour change functioning as predictors of dropout

“…Other authors [11] also highlight that the role of students' economic and cultural capital brought from their families is unquestionable, as well as the parents' expectations to and support for their children's further studies [5], [4]. According to Tinto's model, the pre-entry attributes significantly influence and predict students' expectations, goals, and commitment towards their higher education studies [12]. Depending on the students' commitment level, they could integrate into the system of the university.…”

Az egyetemi lemorzsolódás elméleti összefüggései és rendészeti vonatkozása

“…Hiányosak és pontatlanok a fogalommeghatározások, ami szintén nem könnyíti meg a terület problémaköreinek behatárolását és ezáltal a problémamegoldás lehetőségeinek feltárását sem. (Magné, 2015;MRK, 2016;Engler, 2017;Miskolci, Bárány, Király, 2018;Pusztai, 2019;Józsa, 2019) A kutatók valamennyien egyetértenek abban, hogy a felsőfokú lemorzsolódás témaköre komplex, összetett problémakör, mely több szempontú megközelítést és vizsgálatot követel a kutatóktól, kutatócsoportoktól. Eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy valóban összetett vizsgálatokra van szükség.…”

“…Ennek a folyamatnak a túlsúlyba kerülése és a munkaerőpiac elszívó hatása következményként vehető figyelembe. (Kovács, 2018;Pusztai, 2019;Józsa, 2019Váradi, Demeter, Kovács, 2019MRK, 2016;Tóth, Ceglédi, Kovács, 2019;Lendvai, Panyor, Hampel, 2019;) Az egyik jelentős lemorzsolódási tényezőként a családi háttér jelenik meg, ami egyrészt összefügg a szülők iskolai végzettségével, ezáltal a tanuláshoz való viszonyulással, másrészt mivel a szülők törekvéseivel szemben áll "személyes példájuk", ezáltal a hallgatók nem tudnak azonosulni az előrevetített "kérdőjeles" előnyökkel. Ez nyilvánvalóan összefügg a tanulási szokásokkal és a személy szempontjából optimális tanulásmódszertan alkalmazásával is.…”

“…Meglátásunk szerint a lemorzsolódás egyfajta felsőoktatásból való kiábrándulás is, ami arra utal, hogy nem azt kapja az érdeklődő, mint amit az egyetemi képzéstől várna, tehát a szolgáltatás színvonala és módja nem egyezik az egyén általi elképzelésekkel, melyet néhány kutatás eredménye is alátámaszt. (Ceglédi, 2019;Józsa, 2019;Szőllősi, 2019) Ez ugyan a rendészeti cikkek vonatkozásában nem jelenik meg konkrétan, azonban összefüggések formájában felfedezhető.…”

Predikciós-modellalkotás a hallgatói lemorzsolódás korai azonosítása érdekében a felsőoktatási intézményekben elérhető adatok alapján

“…Ilyen dilemmák például a diploma megszerzésére és egyéb tevékenységekre fordítandó energia megosztása, az egyetemi képzés abbahagyásához kapcsolódó kudarc felvállalása vagy a tanulás haszna a munkavégzéssel szemben. Jellemzően az alacsony végzettségű szülők gyermekei, a leendő első generációs értelmiségiek, összefoglaló nevükön nem tradicionális hallgatók választják nagyobb eséllyel az önkirekesztő és tanulást háttérbe szorító stratégiákat (Józsa, 2021;Nyüsti, 2012;Sütő, 2022;).…”