Late Holocene evolution of the Bečva River floodplain (Outer Western Carpathians, Czech Republic)

Késő-pleisztocén és holocén ártérfejlődés az Alsó-Tisza mentén

“…Hasonlóan a boreális fázis végéhez, az atlantikus fázisban (8,2-5,8 ezer év) is csapadékos és enyhe klíma jellemezte a térséget, melyhez sűrű növényzet társult (Stacke et al 2014). Bár Borisova et al (2004) a fázis elején még a szárazságtűrő fajok magasabb arányát mutatták ki a Kelet-Európai-síkság nyugati részén, mely a kontinentális jellegre utal, az időszak közepén és végén már a mezofil fajok pollenjeinek ugrásszerű növekedését tapasztalták ott is.…”

“…Az atlantikus fázis vége tekinthető a holocén klíma-optimumnak, mely során a legenyhébb és leginkább óceáni jellegű környezeti feltételek uralkodtak a közép-és kelet-európai régióban (Kalis 2003, Borisova et al 2006, Chiriloaei et al 2012. Az enyhe és csapadékos klímának köszönhetően a lefolyás mértéke megnövekedett a vízgyűjtőkön, így a folyóvízi aktivitás is erőteljesebbé vált, ami a fázis második felében lehetett a legintenzívebb (Gebica et al 2013, Stacke et al 2014. A vízhozam és a medrek méreteinek növekedését mutatta ki Kalicki (1991) a Visztula esetében.…”

“…Hasonló mértékben megnövekedett energiaviszonyokat feltételezett a Dnyeszter mentén Huhmann et al (2004) és Gebica et al (2013), a Dnyeper mentén pedig Panin et al (2014). A nagyobb vízhozam és a sűrű növényzet miatt a folyók eróziós képessége is megnövekedett, amely bevágódást okozott például a csehországi Becva (Stacke et al 2014) és a romániai Teleorman folyók mentén (Howard et al 2004).…”

“…Az atlantikus fázis második felében jellemző nedves és enyhe klíma a szubboreális (5,8-2,8 ezer év) elején is meghatározó maradt (Stacke et al 2014), ám a hőmérséklet és a csapadék csökkenése mutatható ki az időszak középső részén, majd ismét melegebbé vált az éghajlat a fázis végében ). Az enyhe, majd hűvösebb, ám mindvégig nedves éghajlat kedvezett az erdők záródásának, így Borisova et al (2006) szerint a szubboreálisban mutatható ki legnagyobb arányban a fás szárú növények jelenléte.…”

“…Mivel a természetes és az antropogén folyamatok folyónként és szakaszonként is más-más arányban hatottak a felszínfejlődésre, a folyóvízi folyamatok jellegében is nagy különbségek mutathatók ki. Stacke et al (2014) szerint a szubatlantikus kezdetén elsősorban az ártéri üledék-felhalmozódás volt a meghatározó a csehországi Becva mentén, majd a fázis közepén megnövekedett vízhozam és energiaviszonyok durvább üledékek lerakódását eredményezték. Borisova et al (2006) valamint Panin et al (2014 vizsgálatai ugyanakkor csökkenő árvízi hajlamot és szinte megszűnő ártéri akkumulációt, erőteljes talajfejlődést mutattak ki a Dnyeper vízgyűjtőjén a szubatlantikus szárazabb, középső részében.…”