Lacroix, R. et Martin, F. (1987) Les conséquences de la décentralisation régionale des activités de R-D. Québec, Conseil de la science et de la technologie, 157 p.

Abstract

Tous droits réservés © Cahiers de géographie du Québec, 1989 Ce document est protégé par la loi sur le droit d'auteur. L'utilisation des services d'Érudit (y compris la reproduction) est assujettie à sa politique d'utilisation que vous pouvez consulter en ligne.

Városfejlődési pályák és válságkezelési alternatívák. Miskolc, Ózd és Kazincbarcika rendszerváltozás utáni társadalmi, gazdasági és térszerkezeti átalakulása

“…A dezindusztrializáció kifejezés alatt tágabb értelemben az ipar adott gazdaságban betöltött szerepének csökkenését, az iparban foglalkoztatottak számának relatív visszaesését értjük (Tregenna, 2009;Lux, 2012;Wolman et al, 2015). Szűkebb értelemben az ipar hanyatlása az adott település válságba kerülésével jár, amely általában lokálisan következik be akkor, amikor az adott ipari körzetben a helyi gazdaság kizárólagos pillére, az ipari termelés visszaszorulása -alternatív erőforrás, kidolgozott válságkezelési gyakorlat híjántársadalmi és gazdasági összeomlást idéz elő (Allen -Massey, 1992;Manzagol, 1993;Palma, 2005). A nemzetközi szakirodalom négy tényezőt különböztet meg, amelyek a dezindusztrializációért felelős.…”

“…(Nincs Magyarországnak olyan megyéje, ahol 10-12 év alatt oly mértékben zsugorodott volna a munkaerőpiac, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ugyanis az 1989-es 350.000 főnyi tömeg 150.000 fővel csökkent!) Ezzel párhuzamosan teret hódított a szolgáltató szektor (Manzagol, 1993), viszont a tercierizáció üteme nem zajlott oly sebességgel, mint az ipar leépülésé, így a piacgazdasági átmenet során a megszűnő ipari munkahelyek számát a szolgáltató szektor nem tudta hiánytalanul pótolni. Tartalmát vizsgálva Lux (2013) megállapítja, hogy három aszinkron jelenség zajlott az egykori szocialista iparvárosokban.…”