Kulturális sokk és pozitív szájreklám – a felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók körében

Abstract

A kutatás célja a külföldi hallgatók által választott akkulturációs stratégia feltérképezése, illetve annak elemzése, hogy az akkulturációs folyamat sikere mennyiben határozza meg a fogadó intézményhez kapcsolódó szájreklám erősségét és irányát. A szerzők húsz külföldi hallgatóval készítettek mélyinterjút, amelynek leiratát tartalomelemzéssel vizsgálták. Az elemzés alapján az európai és az Európán kívüli hallgatók hasonló mértékű kulturális sokk élményt éltek át, amelynek fő oka a mentális felkészületlenség. A külföldi hallgatók nagyobb része a saját kultúrájából hozott eszköztárral igyekezett megoldani a kulturális nehézségeket és alacsony szintű hajlandóságot mutatott a szociokulturális alkalmazkodásra. Ennek megfelelően az integráció sikertelen volt, a pozitív szájreklám elmaradt. A legnagyobb mértékű pozitív szájreklám azoknál a külföldi hallgatóknál volt megfigyelhető, akik nyitottak voltak a kulturális tanulásra és a külföldi tanulmányi program végére a személyiségük pozitív irányba fejlődött. Ezek a hallgatók a társas interakciók minden formáját kihasználták: a helyi és külföldi hallgatókkal is barátkoztak, továbbá kiváló kapcsolatot építettek ki a helyi professzorokkal és egyetemi koordinátorokkal is. Kulcsszavak: külföldi hallgatók, kulturális sokk, akkulturációs stratégia, szájreklám a felsőoktatásbanThe goal of the research is to explore the connection between international students' acculturation strategies, perceived success of acculturation and potential for subsequent word of mouth about the host institution and the host country. The qualitative research included 20 in-depth interviews with international students from Europe and outside Europe as well. According to the results both European and non-European citizens, who studied in Europe, suffered similar level of culture shock. The majority of students tried to solve intercultural difficulties based on their own cultural tools. That resulted in low levels of cultural integration and led to negative word of mouth. International students, who were willing to learn about foreign cultures and whose personality developed over the course of the program, produced the highest amount of positive word of mouth. These students maximized all forms of social interactions -they made local, international friends and built excellent relationships with local professors and coordinators.

Study-abroad decision-making – Combining marketing and behavioral economics perspectives

“…This is related to the concept of acculturation which is "a process of cultural and psychological changes that involve various forms of mutual accommodation, leading to some longer-term psychological and sociocultural adaptations between both groups" (Berry, 2005, p. 699). Indeed, students may encounter a cultural shock in the destination country mainly due to the lack of prior mental preparation (Mucsi, Malota & Török, 2020).…”

Managerial antecedent factors of export market-oriented organizations and their performance consequences : Studying hungarian higher education institutions using a configurational approach

“…Here, top management need to commit to export activities and emphasize the importance of a market-oriented culture inside the organization (Cadogan et al, 2006). An effective dissemination of values related to this culture requires an EMO training system that in turn increases the organization's sensitivity towards international higher education markets (Mucsi, Malota & Török, 2020;Boshoff & Allen, 2000;Bettencourt & Gwinner, 1996;Hart et al, 1990).…”

Külföldi hallgatók elégedettségét és lojalitását befolyásoló tényezők feltárása a Szegedi Tudományegyetemen. Kizárólag az egyetemi tényezők számítanak?

“…Az említett tendenciáknak köszönhetően a felsőoktatás szereplőinek vizsgálata napjainkra igencsak elterjedt hazánkban is, hiszen intézményi imázst, az oktatás megítélését, elégedettséget (Malota, 2010;Berács et al, 2014), oktatási minőséget (Hetesi & Kürtösi, 2011), minőségbiztosítást (Surman & Szabó, 2020), újraválasztást, ösztöndíjprogrammal való elégedettséget (Kasza & Hangyál, 2018), intézményválasztási szempontokat (Molnár et al, 2017;Kőmíves, 2020), gazdasági hatást (Császár & Alpek, 2018), motivációt, kulturális ismeretet és szájreklámot (Mucsi et al, 2019;Mucsi et al, 2020) is kutatnak a szakértők.…”