Kultúra – iskola – nemzeti azonosságtudat. A nemzeti identitás értel-mezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében

Dancs, Katinka

doi:10.17670/mped.2016.4.403

Cited by 4 publications

(7 citation statements)

References 29 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Ez az eredmény arra utal, hogy a csoportértékelés és az önértékelés bizonyos esetekben összefügg, azonban a kapcsolat irányát nem ismerjük, így nem tudhatjuk, hogy a magasabb önértékelés vezet a csoportok pozitívabb értékeléséhez vagy fordítva. Ez az eredmény azonban rámutat arra, hogy az identitáskategóriák elemei kapcsolatba hozhatók az énrendszer más elemeivel is.A további elemekről azt mondhatjuk, hogy nem képezik az énkép részét, viszont az identitáskategóriával összefüggő reprezentációkról van szó, amelyeket gyakran vizsgálnak a kutatások(Dancs, 2016). Kapcsolatuk sokféle lehet a nemzeti identitás magját képező elemekkel.…”

unclassified

5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai

Dancs¹

2018

Nevelestudomany

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A tantervi dokumentumokban célként jelenik meg a nemzeti identitás fejlesztése, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, hogy milyen jellemzői vannak a tanulók nemzeti identitásának. Kutatásunkban azt a célt tűztük ki, hogy mérjük a tanulók teljesítményét a nemzeti identitással összefüggő ismeretelemekkel, a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatban. A nemzeti szimbólumok a nemzeti kultúra elemei, a történeti narratívákban helyet kapó személyek, események, helyszínek vagy tárgyi alkotások. Több lépésben meghatároztuk a tantervekben szereplő nemzeti szimbólumokat, majd ezek felhasználásával tesztet készítettünk. Eredményeink szerint tesztünk segítségével jellemezni tudjuk a tanulók tudását, átlagosan 64,78%-os teljesítményt értek el. Az idősebb tanulók jobban teljesítettek, míg a nemek között nem találtunk különbséget. A nemzeti identitás elemei közül vizsgáltuk a tanulók azonosulásának erősségét is. A 6. évfolyamosok gyengébb azonosulást tanúsítottak, nemi különbséget ebben az esetben sem találtunk. Megvizsgáltuk a teszteredmények és az azonosulás erőssége közötti kapcsolatot is. Mindkét évfolyamon kapcsolat mutatható ki a változók között, azonban az együttjárás mértéke alacsony. A tanulók teljesítménye ugyanakkor korrelál az iskolai teljesítményükkel való elégedettségükkel, ami megerősíti, hogy a tananyagban helyet kapó ismereteket mérte tesztünk. Számítógép-alapú mérésünk lehetővé tette, hogy a tesztkitöltés körülményeiről is adatokat gyűjtsünk. Nem találtunk összefüggést a tanulók teljesítménye és tesztre fordított ideje között, azonban az idő és az iskolába járás iránti pozitív attitűd között igen. Ez az eredmény azt erősíti meg, hogy nem a tanulók tudásszintje befolyásolja a kitöltésre fordított időt, hanem inkább attitűdjeik befolyásolják azt. Kutatásunk az első lépés volt annak érdekében, hogy megismerjük az iskola identitáskonstrukcióban betöltött szerepét.

show abstract

unclassified

5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai

Dancs¹

2018

Nevelestudomany

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…In one of his previous papers, Smuk (2014, p. 2) claims that the Hungarian Parliament and also the Saint Crown are the symbols of statehood. Moreover, the Parliament is protected by law (Act XXXVI of 2012) (Smuk, 2014, p. 2), is included among the national symbols in the compulsory educational curriculum (Dancs, 2018;Smuk, 2014, p. 4), and the infringement of national emblems is subject to criminal law (Smuk, 2014, p. 4).…”

Section: The Parliament and Its Closely Related Termsmentioning

confidence: 99%

„Wild Democracy” – The figurative conceptualization of the Parliament in Hungarian editorial cartoons (1989 – 2019)

Virág¹

View full text Add to dashboard Cite

The expression of the Parliament is often associated with abstract concepts such as politics, democracy, or nationhood (Kapitány & Kapitány, 2002; Szabó & Oross, 2018) when instead of the literal meaning of the ‘building’, we refer to its figurative meanings. It has already been confirmed that political cartoons are rich in figurative devices (e.g., conceptual metaphor) (i.a. El Refaie, 2009) and they serve as a suitable corpus for the investigation of the figurative meaning of the Parliament. In the case of a conceptual metaphor, for instance, the Parliament (considered as a target domain) is understood via the source domain conceptually different from the target (e.g., COLOSSEUM). In that way, certain characteristic features of the source domain are mapped onto the target domain, and we are able to interpret politics, specifically the Parliament itself as the site of real, dangerous, life-or-death physical battles. All these figurative meanings can influence how we think about politics, its processes, and actors, how we argue in the case of a political problem and how we would try to solve it. The current research aims to examine how the Hungarian Parliament is visually represented in editorial cartoons and how these visual representations – through figurative conceptual devices such as conceptual metaphors and conceptual metonymies – construct the concept of the parliament. Furthermore, the thesis discusses how these cognitive devices cooperate with ironies and cultural references (such as idioms, allusions, and national symbols) which are determinant in evaluation procedures and the creation of emotional bonds between the viewer and the cartoon. In doing so, the dissertation studies the caricaturistic representations of the Parliament in three various periods (Körösényi, 2015); thus, the investigation is longitudinal (describing thirty years since 1989) and comparative. What are the novelties of the research? First, it examines Hungarian editorial cartoons in a cognitive linguistic framework, unlike this, so far Hungarian political cartoons have been discussed by historians (e.g., Tamás, 2014). Second, although the Parliament is an important concept (Kapitány & Kapitány, 2002), its figurative meaning has not been studied so widely yet. Third, it is a multimodal investigation of conceptual processes that fits into the trend of cognitive linguistic research that focuses on the cooperation of different processes. Fourth, this research examines a large data set in context where the contextual factors are limited to three types, namely idioms, allusions, and national symbols (context types are usually not defined in such concrete ways, e.g., Charteris-Black, 2011). Fifth, the dissertation applies Extended Conceptual Metaphor Theory (ECMT) (Kövecses, 2020) in practice in a larger corpus. Sixth, it is a diachronic investigation which is rare in the field of cartoon research (e.g., Frantzich, 2013) also in cognitive research, especially in multimodal research. The main results show that 1) the representation of the Parliament is strongly linked to such conceptual procedures as conceptual metonymy and conceptual metaphor. These cognitive devices are likely to cooperate with ironies and cultural references. 2) a limited number of cognitive devices (e.g., the conceptual metonymy THE PARLIAMENT STANDS FOR THE GOVERNMENT, or the conceptual metaphor THE PARLIAMENT IS A PLACE FOR PHYSICAL CONFLICT) are recurring in the corpus during the period between 1989 and 2019. However, regarding the perspectivization, content and function of these cognitive devices, it is said that the compared periods of democracy (Körösényi, 2015) show significant differences based on the diverse preferences and distribution of the cognitive devices with specific cultural references in each era. 3) the increase of more aggressive scenes emerges from the metaphoric domain of PHYSICAL CONFLICT, which goes hand in hand with a change in the use of national symbols referring to the perceived extreme nationalist content, and political slogans which are dominated by the direct elements (literal citations, showing violence overtly). An unexpected result is the detection of a shift in communication acting in the opposite direction, according to which in linguistic changes indirect processes took place (e.g., increasing use of causal type ironies), in visual processes direct changes became predominant, so for instance, violence appeared literally. In sum, the Parliament seems a permanent phenomenon throughout the years, however, this research points to its different meanings and nuances of meaning variants. So even the stability of the meaning of such a strong national symbol can be questioned.

show abstract

“…Ebből adódóan kevés információval rendelkezünk az általános iskolások nemzeti identitásának jellemzőiről, valamint a tantervi célkitűzések megvalósulásáról. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások széles életkori intervallumon vizsgálódnak és sokféle, a nemzeti identitással összefüggő jelenséggel foglalkoznak (Dancs, 2016a).…”

Section: Bevezetésunclassified

“…A tanulók nemzeti identitását vizsgáló hazai kutatásokról már korábban megállapítottuk, hogy inkább a serdülőkre fókuszálnak, valamint változatos identitáselemeket vizsgálnak, amely miatt töredékes képpel rendelkezünk arról, hogy miként valósulnak meg a tantervi célkitűzések az általános iskolában (Dancs, 2013;2016a). A nemzetközi kutatások között azonban találunk példákat az általános iskolások identitáskonstrukciójával foglalkozó kutatásokra.…”

Section: A Kutatás Céljaiunclassified

“…A tanulók jellemzőiről többféle nemzetközi eredmény látott napvilágot (l. Inguglia & Musso, 2013;Oppenheimer & Midzic, 2011;Stavrinides & Georgiou, 2011), ugyanakkor az általános iskolások esetében ezúttal sem rendelkezünk hazai eredményekkel. A nemzeti identitással foglalkozó hazai kutatások a serdülőkre fókuszálnak és leginkább a tanulók ismereteit, vélekedéseit vizsgálják (Dancs, 2016a). Kutatásunk célja 5. és 7. évfolyamos tanulók nemzeti sztereotípiáinak megismerése, annak feltérképezése, hogy a tanulók nemzeti azonosulásának erőssége összefüggésbe hozhatóe a más nemzetekhez társított heterosztereotípiákkal.…”

Kultúra – iskola – nemzeti azonosságtudat. A nemzeti identitás értel-mezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében

Cited by 4 publications

References 29 publications

5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai

5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai

„Wild Democracy” – The figurative conceptualization of the Parliament in Hungarian editorial cartoons (1989 – 2019)

Általános iskolások nemzeti identitásának vizsgálata

Contact Info

Product

Resources

About