Környezet - pszichológia

Dúll, Andrea

doi:10.1556/mpszle.61.2006.1.2

Cited by 9 publications

(24 citation statements)

References 23 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A környezetpszichológia indulása óta multidiszciplináris tudomány (Dúll, 2009(Dúll, , 2017a. Az építészettudomány az egyik olyan terület, amelyhez szorosan kapcsolódik, hiszen az építészek célja a használók számára jól működő élettér létrehozása.…”

Section: Elméleti Bevezetőunclassified

“…Ennek kapcsán vált egyértelművé, hogy a környezet megítélése egyfelől összetett konstruktum és folyamat, így az alapvető szükségleteken (pl. fény-, levegő-, emberilépték-igény) túl többek között a tájékozódás (Kaplan, 1973), az identitás (Dúll, 1996;Proshansky, Fabian és Kaninoff, 1983), a privát szféra igénye (Altman, 1975), a helykötődés (Dúll, 2002;Fried, 1963) szempontjából is értelmezendő, másfelől az épített környezet pozitív megítélése összefügg a fizikai és mentális egészséggel (Malizia, 2006), a pszichológiai jólléttel (Rainisio és Inghilleri, 2013) és a környezettel szemben tanúsított viselkedéssel (Heath, 1992) is, míg a negatív megítélésű terek deviáns viselkedéseket vonzanak (Thurber & Malinowsky, 1999).…”

Section: A Személy-környezet öSszeillés Problémáiunclassified

“…A tervezők és a használók közötti különböző szemléletmód megértésére az elmúlt évtizedekben számos környezetpszichológiai kutatás készült (lásd Dúll, 2017a). A környezetpszichológia preferenciafogalma nem pusztán a hely "tetszését", "szeretését" vagy "esztétikailag kielégítő jellegét" jelenti, hanem adott környezet kognitív, érzelmi és viselkedéses előnyben részesítését.…”

Section: Preferenciavizsgálatok éPítész éS Nem éPítész Csoportokbanunclassified

“…A jelen cikkben bemutatásra kerülő saját kutatás fontos előzménye építészhallgatók és Dúll Andrea szóhasználatával "térlaikus" (Dúll, 2017a) egyetemi hallgatók szociofizikai önállóságának színterére vonatkozott, az első önállóan bejárt helyszín mentális térképábrázolásainak összehasonlítását értelmezte (Dúll, Somogyi, Hülber, Brózik és Szabó, 2018). Az építészek szakmai képzését megelőző időszakra vonatkozó kérdésfeltétel árnyalni kívánta a korábban felvázolt csoportkülönbségeket, arra volt kíváncsi, hogy az építészek megítélésében a kialakuló szakmai kompetencia vagy a gyerekkori környezetből adódóan, a hosszú távon használt és érzelmekkel telített környezetben kialakuló helykötődés általános jelensége jelenik meg elsődlegesen.…”

Section: Kutatások Saját éLményű Környezetbenunclassified

“…Értelmezésünkben azért, mert az első önállóan bejárt környezet felidézése során a térképszerűség az élményt mind téri folyamatában, mind történetében, tehát időben lefutó dramaturgiájában, így összetett összefüggésrendszerében képes volt ábrázolni. A kutatás eredményei között fontos hangsúlyozni a gyerekkori térhez kötődő élmények fontosságát (Dúll, 2017a).…”

Section: Kutatások Saját éLményű Környezetbenunclassified

See 4 more Smart Citations

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

Somogyi,

Dúll,

Cságoly

2024

MPszle

View full text Add to dashboard Cite

Háttér és célkitűzések: A kutatás központi problémája, hogy az épített környezet percepciója/recepciója akár jelentősen eltérhet építészek és nem építészek körében. Ennek fontossága abban áll, hogy a környezet pozitív vagy negatív megítélése nem esztétikai kérdés csupán, hanem összefügg többek között a térhasználattal a személy–környezet összeillés mentén, a jólléttel, az identitással, a környezeti stresszel és így tovább. A kutatás célja, hogy árnyalt képet alkosson az építész-szemléletmódról, az abban jelen lévő szakmaspecifikus és általános jellemzőkről annak érdekében, hogy a személy–környezet összeillés szempontjából harmonikusabb állapot lehetőségét feltárjuk. Módszer: A késő modern és kortárs építészet recepciójának nehézségeivel kapcsolatban számos nemzetközi környezetpszichológiai vizsgálat készült. Ezeknek a nyomán végeztük el a tanulmányban ismertetésre kerülő, az interpretatív paradigmába illeszkedő kvalitatív kutatásunkat, amely saját élményű környezet felidézésével, 32 építész saját középiskolai környezetének értelmezésével foglalkozik. A képre és szövegre alapuló elemzés a Megalapozott Elmélet (Grounded Theory) módszerével fogalmaz meg öt megalapozott elméletet. Eredmények: Az építészek interjúiban a saját középiskola épületének retrospektív felidézése nem szűkült le a szokásos fizikai ismérvek ismertetésére, hanem szociofizikai entitásként láttatott, és önéletrajzi narratívaként fogalmazódott meg. Következtetések: Az építészbeszámolók fókusza nem az épület volt, hanem az iskolában megélt élmény, ezen a szinten élményközösség mutatkozik a nem építészek tapasztalásaival. A kutatás árnyalja az építész speciális nézőpontjáról szóló kutatásokat, így elmutat az építészek és nem építészek közötti kommunikációs szakadék áthidalhatóságának irányába.

show abstract

Section: Elméleti Bevezetőunclassified

Section: A Személy-környezet öSszeillés Problémáiunclassified

Section: Preferenciavizsgálatok éPítész éS Nem éPítész Csoportokbanunclassified

Section: Kutatások Saját éLményű Környezetbenunclassified

See 3 more Smart Citations

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

Somogyi,

Dúll,

Cságoly

2024

MPszle

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

A környezettudatosság fejlesztésének alapjai

Berényi¹

2009

Veztud

View full text Add to dashboard Cite

A szerző tanulmányában doktori kutatásai és két OTKA (T048849 és PD71685) kutatás környezettudatosságra vonatkozó eredményeit foglalja össze. A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás kulcskérdése, hogy az akciók mögött egyéni és szervezeti szinten egyaránt elkötelezett, megfelelő ismeretekkel rendelkező háttér álljon rendelkezésre. A tanulmány bemutat egy átfogó fenntarthatósági értékelési keretrendszert, ami a szervezetek kiválósági értékelése révén segíthet a fejlesztésben. A kapcsolódó eredményeket a szervezeti méret függvényében vizsgálva megállapítható, hogy a nagysméretű szervezetek előnye látványos, a kis- és közepes méretű szervezetek gazdasági reprezentativitása miatt azonban ez nem oldja meg a problémákat. Kitér továbbá a környezettudatos viselkedés (döntések) általános modelljére. A modellel kapcsolatban elkezdődtek a PILOT-vizsgálatok, melyek általános iskolások körében mérik a környezeti attitűdök és ismeretek szintjét. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy nem állunk könnyű feladat előtt, akár az egyéni magatartások megváltoztatásáról, akár a szervezeti teljesítmények javításáról van szó. Megfelelő anyagi és szakmai támogató háttér kiépítése esetén azonban jó alapokkal rendelkezünk a kedvező változáshoz.

show abstract

A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig - áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről

Dúll

2022

MPszle

Self Cite

View full text Add to dashboard Cite

A környezetpszichológia az 1960-70-es években az USA-ban és Kanadában alakult ki. A területnek Magyarországon - a jelen összefoglaló írásának idején - mintegy két és fél évtizedes múltja van. A hazai környezetpszichológia alapés alkalmazott kutatásokkal indult az 1990-es évek közepén a téma transzdiszciplináris, ember-környezet kölcsönhatást hangsúlyozó szemléletéből adódóan folyamatosan szorosan együttműködve az építészettel, illetve a környezettervezéssel és -alakítással, a geográfiával, illetve később a tájépítészettel. Az itthoni környezetpszichológia - a nemzetközi viszonyokhoz hasonlóan - részben önálló pszichológiai terület, részben az építészet és a környezettervező tudományok társtudománya, illetve mediátorként működik a laikus környezethasználók és a tervezők között. Az elmúlt két és fél évtized a terület térnyerésének és megerősödésének folyamata volt Magyarországon, amit az intézményesülés lépései is tükröznek. 2021-ben alakult meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán az Ember-Környezet Tranzakció Intézet (EKTI), amely feladatának tekinti a magyarországi - immár ember-környezet tranzakció tudománnyá szélesedett - környezetpszichológia oktatását, kutatását és az ezen a területen zajló projektek kezdeményezését, koordinálását a fenntarthatóság, az épített/természeti/virtuális környezetek pszichológiája és az ember és környezete kölcsönkapcsolat mediálása terén. A tanulmányban áttekintjük a hazai környezetpszichológia kialakulásának történetét és néhány kutatási területét (környezeti egészségpszichológia, laikusok és szakértők környezeti kompetenciája, helyjelentés, mentális térképezés, helykötődés és helyveszteség, helyidentitás, pro-environmentális megközelítés a környezetpszichológiában).Environmental psychology developed in the United States and Canada in the 1960s and 1970s. The area in Hungary - at the time of writing this summary - has a history ofabout two and a half decades. Hungarian environmental psychology started with basic and applied research in the mid-1990s. Due to the transdisciplinary approach of environmental psychology, emphasizing human-environment interaction, it works in continuous cooperation with architecture, environmental design, geography and later with landscape architecture. On one hand, Hungarian environmental psychology, similarly to international situation, is an independent field of psychology. On the other hand, it is a co-science ofarchitecture and environmental design and acts as a mediator in interactions between lay users and designers. The last two and a half decades have been a process of gaining and strengthening of the area in Hungary, which is also reflected in the steps of institutionalization. In 2021, the Institute of Human-Environmental Transaction (EKTI) was established at the Eötvös Loránd University, Budapest, which considers its main tasks and missions to teach environmental psychology and doing people-environment transaction research in Hungary. Working on environmental psychological projects, science ofenvironmental psychology has now expanded into the science ofhuman-environment transactions with important aims and tasks to initiate and coordinate projects in the fields ofsustainability, the psychology of built / natural / virtual environments and human-environment interactions. In this review, the history of the development of environmental psychology in Hungary and some of its research areas (environmental health psychology, environmental competence of lay people vs. experts, mental mapping, place attachment and loss of place, place identity, and pro-environmental approach) are presented.

show abstract

Környezet - pszichológia

Cited by 9 publications

References 23 publications

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

Építészek iskolája – építészek felidézett saját középiskolai környezetének környezetpszichológiai vizsgálata

A környezettudatosság fejlesztésének alapjai

A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig - áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről

Contact Info

Product

Resources

About