Kontextuális kettős képesség kialakulása középvállalatokban

Abstract

A sikeres szervezetek egyszerre tudnak hatékonyan alkalmazkodni a jelenhez és elég rugalmasnak maradni a jövő változásaival szemben. Azonban szimultán kiaknázni a jelenlegi kompetenciákat és lehetőségeket, valamint újakat felfedezni rendkívül komplex vezetői kihívás [a jelenséget kettősség és eltérő erők, érdekek és megtérülés jellemzik: ami a jelenben eredményes, az a verseny miatt elértéktelenedik a jövőben, viszont a jövő lehetőségei rövidtávon költségeket okoznak. Így a kettős képesség legfontosabb célja a konfliktusos és ellentmondásos felfedezési és kiaknázási tevékenységek közötti egyensúly megtalálása, aminek elérése rendkívüli erőfeszítéseket igényel a vezetők részéről. A kettős képességű működéssel a szervezetek képessé válhatnak a jelen és jövőbeli lehetőségeik, az innováció és hatékonyság együttes, egy struktúrán belüli kezelésére, ami a hosszú távú túlélés és növekedés elengedhetetlen feltétele. A szervezeti kettős képesség az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a stratégiai menedzsment irodalmának. Ennek ellenére keveset tudunk kialakulásáról. Az elmúlt 20 év során eltérő nézőpontok alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy a szervezetek hogyan tudnak egyensúlyt teremteni a felfedezés és kiaknázás között: például strukturális vagy időbeli szeparációval [pl. Tushman & O'Reilly, 1996], tevékenységek kiszervezésével vagy stratégiai szövetségek létrehozásával [pl. Kauppilla, 2010], szimultán vagy ciklikus kettős képesség elérésével [pl. Lavie & Rosenkopf, 2006], vagy olyan szervezeti kontextus megteremtésével, amely képessé teszi az egyéneket idejük és erőforrásaik megosztására a két ellentmondásos tevékenység között [pl. Gibson és Birkinshaw, 2004]. Ezek a törésvonalak erősen meghatározták a kettős képesség kutatásait, de az elmúlt évek tanulmányai a korábbi ellentmondások helyett a kapcsolódásokra és a kiegészítő viszonyra hívták fel a figyelmet [O'Reilly & Tushman, 2013]. A vállalatok általában a szakirodalom által meghatározott módszerek egy sajátos kombinációját alkalmazzák, amelyeket a környezet hatásai alapján idővel megváltoztatnak [pl. Chen & Katila, 2008; Kauppilla, 2010; O'Reilly & Tushman, 2013]. Összegezve, a környezeti tényezők, útfüggőség és belső képességek erősen meghatározzák, hogy egy vállalat hogyan válhat és maradhat

A növekedéssel kapcsolatos kihívások és kontextuális kettős képesség. A felső vezetők (TMT) integráltságának vizsgálata

“…Az iparág, környezet és a stratégiai célok erősen meghatározzák azt az utat, hogyan kellene a szervezetnek kezelnie a felfedezés és kiaknázás közötti paradoxont. Taródy (2012) szerint a kettősképesség-kutatások két jól elkülöníthető területre oszthatók. Az egyikben a struktúra és egyes strukturális elemek dominálnak (strukturális megközelítés), a másikban a szervezeti kontextus kerül előtérbe, mint egyfajta magatartásbeli kapacitás, ami egyszerre képes összehangolni az ellentétes tevékenységeket (kontextuális megközelítés).…”