Klímaváltozás és egy hitelintézet: Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank környezeti fenntarthatóság érdekében végezett tevékenysége

Abstract

Nyugat-Magyarországi Egyetem ABSZTRAKT A globális éghajlatváltozás korunk mindannyiunkat egyformán negatívan érintő jelensége. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fenntartható fejlődés mandátuma révén sokat tehet a működési területén lévő országok környezeti felzárkóztatásában. Ebbéli tevékenységét azonban sok bírálat éri, teljesítménye nem egyértelmű. A tanulmányban az intézmény-elsősorban energetikai, közlekedési, önkormányzati-infrastruktúra, ill. klímaügyi-beszámolóit és projektadatait tekintem át, majd ütköztetem az EBRD legtapasztaltabb felügyelője, a CEE Bankwatch Network kritikáival. Az elemzésből kiderül, hogy bár a Bank valóban számos, a fenntartható fejlődést támogató projektet finanszíroz, az összkép e téren ambivalens. A szervezet ugyanis még mindig szerepet vállal környezetromboló projektekben, a megújuló energia fogalmát túl tágan értelmezi, és klímacéljai sem egyértelműek. E kritikákat nem mellőzve, lehetséges magyarázatként a megörökölt energiapiaci körülmények, az energiabiztonság kérdése, a Bank arculatához kötődő óriásprojektek jellege, valamint a társadalom lassú alkalmazkodóképessége merülhet fel. A tanulmány az első magyarul megjelent írás, amely a Bank ez irányú tevékenységét összefoglalóan értékeli. KULCSSZAVAK: EBRD, klímapolitika, környezeti fenntarthatóság, energetika, Bankfigyelő Bevezetés Alapjaiban alakíthatja át Földünk amúgy is egyre gyorsabban változó éghajlatát a minap felfedezett jeges-tengeri metángázszivárgás, amely a meleg tengeráramlatoknak köszönhetően eljut a felszínre, ennélfogva globális éghajlatformáló következménye beláthatatlan (Jason Box éghajlatkutató szerint a felfedezés több mint aggasztó, hiszen a metán a szén-dioxidnál hússzor erősebb üvegházhatású gáz, így a hatalmas készletek kiáramlása katasztrofális hatással lehet a Föld éghajlatára.) Az erről szóló hírek pillanatok alatt bejárták a sajtót, és fénysebességgel terjedtek a közösségi oldalakon. Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC)

Módszertani javaslatok a fényszennyezés problémakörének erdei iskolai feldolgozására

“…Az aktív, felelős, környezettudatos állampolgári viselkedéshez nélkülözhetetlenek az egyes kompetenciaterületek. Az európai referenciakeretben definiált nyolc kulcskompetencia alkalmazható környezeti problémák megoldására (Horváth, Száraz, & Varga, 2009).…”

“…Az európai referenciakeretben meghatározott kompetenciák mellett a fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés a következő kompetenciaterületeket igényli még: (Horváth, Száraz, & Varga, 2009) Rendszerszemléletű gondolkodás. Kritikus gondolkodás.…”

A tanösvények szerepe a kisiskolások környezeti nevelésében

“…Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha valaki a nyolc definiált kompetenciával rendelkezik, akkor automatikusan rendelkezik a környezeti kompetenciákkal is. Környezeti kompetenciák csak akkor alakulnak ki, ha a nyolc kompetenciaterület fejlesztése során figyelembe veszik a környezeti kompetenciák fejlesztése szempontjából fontos tényezőket is" (Horváth, Száraz, & Varga, 2006).…”

“…Arról, hogy ez a keresztkompetencia pontosan hogyan jelenik meg a kulcskompetenciák hosszú sorában, a tanítási és nevelési gyakorlatban, több -e témában igen hasznos és a fentiekben már idézett -tanulmány számol be részletesen (Varga A. , 2005;Horváth, Száraz, & Varga, 2006;Kiss G. , 2006;Nahalka, 2008). Valamint arról, hogy a törvény által megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokban hogyan érthető tetten a környezeti nevelési cél egy tantárgy, konkrétan a környezetismeret keretein belül, jelen disszertáció írójának tanulmányából tájékozódhatunk (Bárdi, 2008).…”

“…Valamint ráirányítja a pedagógusok, környezeti nevelők és az ezért felelős döntéshozók figyelmét a gyermekkori természetben zajló tevékenységek fontosságára. Arra, hogy a kisiskolás korosztályhoz elsősorban nem a környezetvédelem borúlátó és félelmet 180 Évfolyamszintre lebontva a hazai kerettantervekben rögzített tartalmak, valamint az európai referenciakeretben meghatározott kompetenciák -kiegészítve a fenntartható fejlődés érdekében történő cselekvés kompetenciaelemeivel (UNECE Strategy for Education for Sustainable Development, 2005)figyelembevételével (Horváth, Száraz, & Varga, 2006). "A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.…”