Kísérlet egy összehasonlító vizsgálatra: a nyelvi tájkép dél-szlovákiai, székelyföldi és kárpátaljai falvakban

Maintenance of minority languages and economic viability of minorities in the mirror of the Transcarpathian linguistic landscape

“…Kárpátalja magyar közössége az 1980-as évek vége óta törekszik arra, hogy a magyar nyelv egyre több funkcióban legyen használatos a vidéken. A régió magyarok lakta sávjában ma már teljesen természetes, hogy a magyar -természetesen más nyelvek mellett -hangsúlyosan jelen van a feliratokon (Beregszászi 2005, Laihonen -Csernicskó 2017, Hires-László 2015, Karmacsi 2014a, Tóth 2014a. Az utóbbi két-három évben azonban ismét egyre több nem magyar nyelvű felirat, kiírás jelent meg a kárpátaljai magyar nyelvterület szimbolikus terében.…”

“…Laihonen egy magyar többségű és egy vegyes lakosságú kárpátaljai falu nyelvi tájképét elemezve azt tapasztalta, hogy Kaszonyban az összes felirat 8,03%-án jelent meg az angol nyelv, Visken pedig 9,78%-án (Laihonen -Csernicskó 2017). Az angol nyelvű kiírások beregszászi jelenlétét Hires-László Kornélia (2015) rögzítette először.…”

“…Jelenléte azonban ma is kimutatható a posztszovjet térségben (Muth 2015a(Muth , 2015b, így Ukrajnában (Pavlenko 2012: 46-47, Bever 2015, és Kárpátalja jelentős részben magyarok lakta településein is. Laihonen kutatása szerint Kaszonyban a közterületi feliratok 5,84%-a, Visken 1,50%-a volt orosz (Laihonen -Csernicskó 2017). Beregszász nyelvi tájképét elemző tanulmányában Hires-László (2015: 167) az összesen rögzített 1172 fotó között 27 orosz nyelvűt talált; az összes TEMATIKUS TANULMÁNYOK -Kárpátalja társadalma kiírás 2,3%-án volt jelen az orosz nyelv a városban, az egynyelvű orosz szövegek száma 22 (1,9%) volt.…”

“…Kárpátaljai ukrán kutatók szintén úgy vélik, hogy Kárpátalja déli, magyarok lakta sávjának nyelvi tájképe dominánsan magyar, és a magyar feliratok aránya felülmúlja az ukrán nyelvű kiírásokét (Belej 2012, Tarkanyij 2011. Elemzésünkből azonban egyértelműen kiderül, hogy az abszolút magyar domináns nyelvi tájkép csupán illúzió, még az egyébként abszolút magyar többségű településeken is, s ez így van nemcsak Kárpátalján, hanem Romániában, Szlovákiában, és a többi magyarlakta régióban is (lásd Laihonen -Csernicskó 2017, Luliċ 2013, Satinská 2013, Szoták 2013. A magyar nyelv mellett azonban nemcsak az államnyelv jelenik meg Kárpátalja városainak és magyar többségű falvainak nyelvi tájképében, hanem egyre gyakoribb, hogy az angol és/vagy az orosz nyelv is (újra) látható.…”

Névszemiotikai Tájkép – Társadalom – Identitás

“…A kisebbségi magyar nyelvterületek nyelvi tájképével foglalkozó publikációk nagy része érinti a névszemiotikai tájkép, vizuális tulajdonnév-használat kérdéskörét is (vö. Bartha-Laihonen-Szabó 2013;Bauko 2015aBauko , b, c, d, 2017Bauko , 2018aBauko , b, 2019aBeregszászi 2005;Csernicskó 2019;Hires-László 2015;Karmacsi 2017;Laihonen 2012Laihonen , 2013Laihonen , 2014Laihonen , 2015aLaihonen , 2016Laihonen-Csernicskó 2017;Misad 2014;Szoták 2013Szoták , 2015Szoták , 2016Tódor 2019;Vukov Raffai 2013 stb. ).…”