A tanító és a diákok közötti kapcsolat minőségének feltárásával foglalkoztam, és a kapcsolatot elsősorban a pedagógusok szemszögéből vizsgáltam. A kutatás a Student-Teacher Relationship Scale (STRS, Pianta, 2001) magyarra adaptált változatának (Huszka & Kinyó, 2020) felhasználásával valósult meg. A kérdőív segít feltárni a pedagógus és a diákok közötti kapcsolatot a tanítók szemszögéből: a tanítók a kérdőíveket az osztályukban tanuló diákokra vonatkozóan töltötték ki. Az STRS visszajelzést ad a tanítóknak a tanulóikkal való kapcsolatukról. Az STRS kérdőív hosszú változata (28 tétel) a pedagógus-diák kapcsolat három dimenzióját értékeli: közelség, konfliktus és függőség (Pianta, 2001). Az adaptált kérdőív mellett egy háttérkérdőívet (Kósáné Ormai (1998) munkája alapján) is bevontam a vizsgálatba, amelynek egyes tételei arra vonatkoznak, hogy az általános iskolai tanítók hogyan vélekednek az osztályukban tanuló gyermekek tanulmányi teljesítményéről. A vizsgálatot egy tanulói adatlappal is kibővítettem (SZTE Neveléstudományi Intézet, 1998; OKM 2017/2018, 2018), amely a következő területeket fedi le: (1) tantárgyi attitűdök, (2) tantárgyak megítélése, (3) tanulmányi teljesítménnyel való elégedettség. A tanulók a szülői beleegyező nyilatkozat elfogadását követően tölthetik ki az adatlapot, amelyben kizárólag zárt kérdések szerepelnek. Az adatgyűjtést háttérváltozók kialakítása céljából, illetve összefüggés-vizsgálatok elvégzése érdekében végeztem. A vizsgálatok (első próbamérés: Ntanító = 2; második próbamérés: Ntanító = 4; nagymintás mérés: Ntanító = 14, Ntanuló = 183; online próbamérés: Ntanító = 2) magyarországi és szerbiai általános iskolák alsó tagozatos osztályainak bevonásával valósultak meg. A vizsgált mintára vonatkozóan az adaptált tanítói kérdőív Magyarországon és Szerbiában egyaránt hatékony diagnosztikai eszközként alkalmazható a tanító-tanuló kapcsolatokban, megfelelő szakmai támogatás mellett - beágyazva a mindennapi pedagógiai gyakorlatba.