King Béla III of the Árpád Dynasty and Byzantium—Genealogical Approach

Abstract

Béla III from the Árpád dynasty, who later became the King of Hungary and Croatia, was previously the heir to the Byzantine Imperial Throne. Some genealogical aspects of this unusual individual are collected in the present study. Possible archaeogenetic relevance is also discussed.

A legfelsőbb bírói fórumhoz fordulás joga történeti aspektusból, avagy a 160 éve helyreállított Királyi Curia szervezeti kérdései

“…30 Az elnök nyitóbeszédében kijelentette, hogy az Országbírói Értekezlet egyik legfontosabb tárgya a Királyi Curia visszaállításának kérdése. 31 Történelmi esemény következett be már rögtön az ülés megnyitását követő napon, ugyanis az Országbírói Értekezlet 1861. január 24-én kimondta a Királyi Curia visszaállításának elvét, 32 azáltal, hogy egyhangúlag megszavazták a Királyi tábla visszaállítását 33 az 1848 előtti állapotokat alapul véve. A Királyi Táblát az öt kerületi főtörvényszék helyére kívánták visszaállítani nyolc állandó tanáccsal.…”

“…36 A Királyi tábla és a Váltó-feltörvényszék végleges szervezésére azonban április 3-ig várni kellett. 37 A visszaállított Királyi Curia első ülését ünnepélyes keretek között Apponyi György országbíró elnöklete alatt tartotta meg 1861. április 3-án 38 , ahol a Királyi tábla elnökének és egyben királyi személynöknek Melczer Istvánt, a Váltó-feltörvényszék elnökének pedig Zsoldos Ignácot nevezték ki. Az alsóbb szintű fórumok részére körlevelet küldött ki az országbíró, amelyben tudatta, hogy május 1-től a magyar ügyekre nézve megszűnik a bécsi legfelsőbb törvényszék hatásköre.…”

“…Az alsóbb szintű fórumok részére körlevelet küldött ki az országbíró, amelyben tudatta, hogy május 1-től a magyar ügyekre nézve megszűnik a bécsi legfelsőbb törvényszék hatásköre. 39 Az értekezlet tizennyolc teljes ülést követően 40 1861. március 4-re készült el a végleges tervezettel, 41 amelyben az 1848 előtti magyar törvények és a neoabszolutizmus idején kibocsátott osztrák császári nyíltparancsok összhangját próbálták megteremteni. 42 A tervezetet a visszaállított Hétszemélyes tábla által küldött bizottság egységes formába öntötte.…”

“…43 Hosszas egyeztetéseket követően Ferenc József beleegyezett abba, hogy az így elkészült tervezetet az országgyűlés vitassa meg, és döntsön a sorsa felől. 44 Így történhetett meg 1861. május 4-én, hogy kísérőlevelével együtt küldte el Apponyi György országbíró az Országbírói Értekezlet által javaslatba hozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat a Képviselőház elnökének. 45 A javaslat további útjának bemutatása előtt azonban érdemes röviden kitérni az értekezlet névadó közjogi méltóságára, az országbíróra.…”