Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára

Abstract

A munka során Badacsonytördemic településén egy nedves fekvésű terület vegetációjának elemzésével foglalkoztunk. Itt intenzív gyephasználat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés, illetve kaszálás folyt egészen 2010-ig, utána a területet teljesen magára hagyták. A három vizsgált mintaterület a legelő (ahol folyamatos volt a legeltetés, a kaszáló és a kiegészítő legelő, ahová 1 hónapra áthajtották az állatokat).A terepi felvételezések 2010 és 2020 júniusában készültek, 4×4 méteres kvadrátokat alkalmaztunk, melyekben megbecsültük az előforduló növényfajok százalékos borítását. A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai (WB) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon szerint, a szociális magatartástípusok (SBT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi munkája szerint végeztük el.Az eredmények alapján a terület tíz év leforgása alatt nagymértékben leromlott, egykori diverz jellege eltűnt, többségében gyom- és inváziós növényfajok vették át az uralkodó szerepet az egykor jellemző, jó takarmányozási értékkel rendelkező fajoktól. Tájidegen, agresszív kompetítor 2010-ben még nem volt megtalálható, azonban az újabb felvételezések során azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy az egykori legelőterületen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralkodóvá válik. Emellett számos gyomfaj is megjelent, illetve a már korábban jelenlévők is felszaporodtak. Új megjelenő gyom lett a mezei aszat (Cirsium arvense), mely jelentős borítottsági értéket ért el a legelő és a kaszáló területén is. Egykor még kis borítottsággal jelenlévő sásfajok is nagy teret hódítottak.A terület további degradációjának elkerülése érdekében javasolt lenne újra hasznosítás alá venni a területet. Mivel felszaporodtak az olyan fajok, melyek tápanyagtartama csekély, illetve a jószág sem szívesen fogyasztja, először ezen növények visszaszorítására kellene törekedni. A visszaszorítást elősegítheti a rendszeres, időben történő kaszálás. Fontos, hogy a kaszálást úgy időzítsék, hogy megelőzzék a magról történő tovább terjedést, és a lekaszált növényt minél hamarabb el kell távolítani a területről.

Városi gyepes területek szerepe a biodiverzitás fenntartásában

“…A természetes gyepek kiemelt fontosságúak a növény-és állatfajok megőrzése szempontjából (Kiss et al, 2016;Tälle et al, 2016;Valkó et al, 2016a;Fehér et al, 2015). A gyepek kezelése (Deák és Tóthmérész, 2006Házi et al, 2009Házi et al, , 2011Házi et al, , 2012Kelemen et al, 2014;Penksza et al, 2008Penksza et al, , 2009Penksza et al, , 2010Penksza et al, , 2013Penksza et al, , 2015Tölgyesi et al, 2015;Török et al, 2009Török et al, , 2014Valkó et al, 2009;Herczeg et al, 2005;Kiss et al, 2011;Saláta et al, 2011Saláta et al, , 2012Szabó et al, 2011;Szentes et al, 2007aSzentes et al, , b, 2009aSzentes et al, , 2012Zimmermann et al, 2011;Besnyői et al, 2012) és helyreállítása (Deák et al, 2008(Deák et al, , 2011(Deák et al, , 2015aKelemen et al, 2010;Török et al, 2009Török et al, , 2012aValkó et al, 2015Valkó et al, , 2016bHajnáczki et al, 2014a, b;Wichmann et al, 2015), biodiverzitásuk védelme a hazai és európai természetvédelem kiemelt feladata.…”

A tájhasználat hatása a Naszály hegylábi gyepek fajösszetételére

“…A gyepek hagyományos kezelésének felhagyása, illetve a hasznosítás intenzívebbé válása viszont egyaránt eredményezheti a fajgazdagság csökkenését is (Habel et al, 2013;Molnár és Botta-Dukát, 1998;Bischoff et al, 2005;Penksza et al, 2007;Valkó et al, 2012a, b;Herczeg et al, 2005;Bartha, 2001Kelemen, 1997). A hazai gyepek fenntartásához emellett a biomassza rendszeres eltávolítása is fontos a területekről (Házi et al, 2012;Penksza et al, 2007;Valkó et al, 2012a, b), ami a természetes vagy természetközeli területek fajainak a megtelepedését elősegítheti (Besnyői et al, 2012;Kiss et al, 2008Kiss et al, , 2011Stroh et al, 2002;Török et al, 2007Török et al, , 2009b. A fajkészletet jelentősen befolyásolja a legeltetés is, ami szintén fontos háttér tényező (Deák és Kapocsi, 2010;Török et al, 2014;Malatinszky et al, 2013;Kovács-Hostyánszki et al, 2013).…”