Inclusive bilingual early years education by means of the Reggio Emilia Approach

Abstract

In diverse classrooms, bilingual early years education demands an inclusive approach for effective language acquisition. In the Reggio Emilia Approach, all children are viewed to be genuine and unique with individual ways and special rights. This paper aims to identify the aspects of the Reggio Emilia Approach that supports inclusive education. The research was conducted in a mixed-age group within a bilingual setting located in Budapest. Different qualitative research methods were used as data sources, including document analysis, participant observation, and unstructured interviews. The data analysis revealed a broader concept of inclusion in the setting. Through the project- based and experience-based learning fostered by an emergent curriculum, children can discover the world at their own pace. Children can work in micro and macro groups on meaning-making and understanding in activities tailored to their individual needs. The teachers scaffold their learning as facilitators supporting independence, cooperation, and peer-assistance while emphasising community-based learning. In the Reggio Emilia Approach, diversity is celebrated, and each child can be connected to differently. By filling the environment with variables, teachers allow for the inclusion of all children into activities, problems, and thinking.

A magyar nyelv elsajátításának és fejlesztésének lehetősége egy angliai magyar tanodában

“…A vegyes házasságok esetében sokszor az is előfordul, hogy a gyermek egyszerre akár három vagy több nyelvet is hall. Míg korábban szinte csak általános iskolai tantárgyként vagy esetleg a családban volt lehetőség egy idegennyelv tanulására, addig ma már a világon szinte mindenhol léteznek nemzetközi, illetve két-vagy többnyelvű bölcsődék, óvodák és iskolák (Marton et al, 2022;Márkus & Trentinné Benkő, 2016;Árva & Márkus, 2013). Hazánkban az ezredforduló környékén jelentek meg az első kétnyelvű óvodai programok.…”

A korai célnyelvi fejlesztés helyzete a magyar óvodákban: nemzetiségi és idegennyelvi programok és szolgáltatások

“…A nemzetközi és hazai friss szakirodalom bővelkedik az intézményes kora gyermekkori idegennyelv-elsajátítás területén oktatástörténeti (Nemes & Nagy, 2018;Vámos, 2019;Márkus, 2019;Pásztor, 2019) a korai célnyelvi fejlesztést megalapozó elméleti kutatásokban (Kovács & Trentinné Benkő, 2014;Márkus & Trentinné Benkő, 2014;Kitzinger, 2015;Nemes & Megyesiné Varga, 2016) jó gyakorlatokban (Márkus & Trentinné Benkő, 2014;Márkus et al, 2017;Nikolov & Timpe-Laughlin, 2020;Trentinné Benkő et al, 2022;Marton et al, 2022), a mindezekre irányuló pedagógusképzésről, pedagóguskompetenciákról (Trentinné Benkő, 2015b;Fenyődi et al, 2021) és a szülői nézetekről (Kovács & Czachesz, 2021;Mándoki & Hegedűs, 2020 szóló tanulmányokban. Ugyanakkor az óvodák célnyelv-fejlesztési gyakorlatáról nincs statisztikai adatgyűjtés Magyarországon.…”

“…Többek között:Cs. Czachesz & Vidákovich, 2003, Kovács, 2006Vámos & Kovács, 2008;Boncsér, et al, 2010;Kovács, 2013;Kovács & Trentinné Benkő, 2014; Trentinné Benkő, 2015;Szaszkó & Jezsik, 2016, Kovács, 2018Marton et al, 2022. …”