Időskorúak mentális egészségét befolyásoló tényezők

Abstract

Bevezetés: Tanulmányunkban a mentális egészséggel összefüggésbe hozható változókat (élettel való elégedettség, élet értelmességének érzése, pszichés közérzet, pszichoszomatikus tünetek, társas kapcsolatok, magányosság) vizsgáltuk időskorúak körében. Módszertan: Kérdőíves vizsgálatunkban 113 fő (32 férfi és 81 nő), 70–96 év közötti személy vett részt (átlagéletkor = 78,63 ± 6,57 év), akiket az otthonukban vagy két idősotthonban kerestünk fel. A vizsgálatban a következő mérőeszközöket alkalmaztuk: UCLA magányossági skála, pszichésközérzet-skála, rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmességét mérő alskálája, élettel való elégedettségskála, ezen kívül felmértük a pszichoszomatikus tünetek számát, valamint a szociális találkozások gyakoriságát a rokonokkal, barátokkal és a szomszédokkal. Eredmények: Mintánkon a következő átlagértékeket kaptuk: magányossági skála 37,60 ± 9,20; pszichésközérzet-skála: 14,18 ± 4,38; rövidített stressz- és megküzdéskérdőív élet értelmessége alskála: 11,98 ± 2,62; élettel való elégedettségskála: 23,01 ± 7,99, pszichoszomatikus tünetek száma: 12,99 ± 3,69. A megkérdezettek 64,6%-a mindennap beszélget a szomszédaival, 31%-a mindennap találkozik a barátaival, 27,4%-a pedig mindennap találkozik a rokonaival. Az élettel való elégedettség szignifikánsan negatívan korrelált a magányosság értékével (r = -0,35, p < 0,01), a pszichés közérzettel (mely faktornál a magasabb pontérték negatívabb pszichés közérzetre utalt) (r = -0,43, p < 0,01), és a pszichoszomatikus tünetek számával (r = -0,51, p < 0,01). A pszichés közérzet és a pszichoszomatikus tünetek száma között jelentős pozitív összefüggést találtunk (r = 0,61, p < 0,01). A résztvevők három csoportja között (házastársával, egyedül, idősotthonban él) szignifikáns különbség (F(3,109) = 3,01, p = 0,03) volt a magányosság terén. Az LSD (Least Significant Difference) post-hoc elemzés eredménye szerint a házastársukkal élő személyek (35,39 ± 7,15, p = 0,00) szignifikánsan kevésbé voltak magányosak, mint az idősotthonban élők (42,29 ± 13,17, p = 0,00). Az egyedül élő személyek (36,55 ± 7,44, p = 0,01) kevésbé érezték magukat magányosnak, mint az idősotthonban lakók (42,29 ± 13,17, p = 0,00). Következtetések: Azok az időskorú személyek, akik elégedettek voltak életükkel és értelmesnek érezték azt, jobb lelki egészségről számoltak be. A társas kapcsolatok megléte időskorban egészségmegőrző szereppel bírhat.

The phenomenon of elder abuse and ways of prevention and intervention

“…(Forward, 2000). A társas támogatás mint protektív faktor jelentőségéről az időskorúak körében számos tanulmány közöl meggyőző adatokat (Pukánszky et al, 2021;Ferwagner, 2020;Ferwagner & Pék, 2021), melyek szerint pszichés nyereséggel járnak az egyén számára. Továbbá hozzájárul a stressz csökkentéséhez, az egészség romlásának csökkenő tendenciájához (Lachman & Agrigoroaei, 2010).…”

How can telemental health help reduce the loneliness and isolation of the elderly?

“…It is important to note that in modern societies socioeconomic and biopsychosocial factors are more likely to cause death than biological factors (Jóna, 2021). The mental health of the elderly is influenced by several factors, such as life satisfaction, the sense of meaning in life, psychological well-being, psychosomatic symptoms, the presence or absence of social relationships and loneliness (Pukánszky, Szabó & Lantos 2021). According to research results, there is a relationship between loneliness and physical and mental well-being (Golden et al 2009), the lonelier elderly is more likely to have a negative psychological well-being and have more psychosomatic symptoms (Pukánszky, Szabó & Lantos, 2021).…”

“…The mental health of the elderly is influenced by several factors, such as life satisfaction, the sense of meaning in life, psychological well-being, psychosomatic symptoms, the presence or absence of social relationships and loneliness (Pukánszky, Szabó & Lantos 2021). According to research results, there is a relationship between loneliness and physical and mental well-being (Golden et al 2009), the lonelier elderly is more likely to have a negative psychological well-being and have more psychosomatic symptoms (Pukánszky, Szabó & Lantos, 2021). Loneliness is associated with lower physical performance (Philip et al 2020), is often associated with anxiety and depression (Yu, Choe & Kang, 2020) and may be a risk factor for early mortality (Luo et al, 2012).…”