I complimenti nella conversazione: criteri e problemi di categorizzazione

Alfonzetti, Giovanna

doi:10.1515/9783110923575.211

Cited by 5 publications

(10 citation statements)

References 12 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…Az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszok vizsgálata során az anyaggyűjtésben problémát okozhat, hogy a másik felé irányított elismerést kifejező beszédaktus (a bók vagy a dicséret) hosszabb interkaciókban is ritkábban fordul elő, így nagyobb mennyiségű, alaposabb elemzésre alkalmas nyelvi anyag nehezen gyűjthető természetes környezetben (egyéb adatgyűjtési módszerek: szerepjáték (role play), etnográfiai, regisztrációs módszer; Golato 2003, Alfonzetti 2009. Az empirikus kutatások célja, hogy az adatközlők minél természetesebben nyilvánuljanak meg, mintha nem figyelnék őket (Labov 1972: 209;Szili 2004bSzili : 97, 2016.…”

Section: A Kutatás Módszertani Kérdéseiunclassified

“…) 83-ra bővült az adatközlők száma (20-40 év közötti fiatalok). A két (magyar és olasz) beszélőközösség udvarias nyelvi viselkedésének sémáit összevető vizsgálat olasz nyelvi adatokat is bevon az elemzésekbe, amelyek hétköznapi olasz dialógusokban megjelenő elismerő megnyilvánulásokra adott válaszokat mutatnak be (Alfonzetti (2009) által összegyűjtött anyagból). 6 Mindezek mellett a vizsgálatokhoz magyar és olasz weboldalakról, internetes fórumok társalgásaiból vett nyelvi mintákat is felhasználtam (http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&csatid=586&topicid=300705#step1, http://forum.alfemminile.com/forum/cuisine1/__f136553_cuisine1--chef-ho-aggiuntoalcune-foto-nei-miei-album.html#15r; utolsó letöltés: 2013. március).…”

Section: A Kutatás Módszertani Kérdéseiunclassified

“…Az olaszok az egyetértés és a szerénység közötti nyelvi attitűdöt képviselik (Alfonzetti 2009: 178, Bettoni 2006, Bettoni -Rubino 2007…”

Section: öSszegzésunclassified

“…Egyes kultúrákon belül a túlzott bókot, esetleg a társadalmi tabut is érintő elismerő megjegyzést a beszédpartner negatívan értelmezi, a megnyilatkozói szándékkal tehát ellentétes hatást válthat ki. Az A mediterrán kultúrák, így az olaszok és a spanyolok is nagy figyelmet szentelnek a bókolás aktusának, egyfajta társadalmi gyakorlatként élnek vele(Alfonzetti 2009: 30−32, Lorenzo−Dus 2001. 21 Az elismerő megnyilvánulások olyan illokúciós aktusok, amelyek nagy interkulturális változatosságot mutatnak(Alfonzetti 2015).…”

unclassified

“…22 A magyarokra -egy korábbi felmérés alapján -a bókot kevésbé, illetve intenzívebben alkalmazó köztes magatartás jellemző(Szili 2004b(Szili : 172, 2010(Szili , 2016. A beszédpartnerre utaló elismerés kifejeződése, valamint az arra adott válaszok nyelvi megformálása és értelmezése eltérő a különféle társadalmakban, a kulturális sajátságok mellett azonban a nem és az életkor is meghatározó tényező(Alfonzetti 22 Az elismerő megnyilvánulások és az azokra adott válaszok olasz nyelvre vonatkozó empirikus vizsgálatáról:Alfonzetti 2009, Bettoni-Rubino 2007, Castagneto-Ravetto 2015 Más társadalmi kontextusban viszont épp az elismerő megnyilvánulás hiánya jelenthet problémát, a dicséret hiánya a másik fél lebecsülését is implikálhatja(Leech 1983: 136).2.6.4. Kultúra/kulturalitás és nyelvtanításA funkcionális pragmatikai irányzatok hatottak az idegennyelv-oktatásra, és ennek következtében előtérbe helyeződött a kommunikációt oktatási célként megjelenítő módszer, amely a kommunikatív kompetencia fogalmát, a nyelv kommunikációs eszközként való alkalmazását hangsúlyozta (a kommunikatív kompetencia összetevői: nyelvi kompetencia, szociolingvisztikai kompetencia, beszéd-és szövegalkotói kompetencia, stratégiai kompetencia; Bárdos 2000: 94-95).…”

unclassified

See 4 more Smart Citations

Az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszok pragmatikai aspektusainak vizsgálata

Pap¹

2020

View full text Add to dashboard Cite

Section: A Kutatás Módszertani Kérdéseiunclassified

“…Az olaszok az egyetértés és a szerénység közötti nyelvi attitűdöt képviselik (Alfonzetti 2009: 178, Bettoni 2006, Bettoni -Rubino 2007…”

Section: öSszegzésunclassified

unclassified

See 3 more Smart Citations

Az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszok pragmatikai aspektusainak vizsgálata

Pap¹

2020

View full text Add to dashboard Cite

Guillén-Nieto, Victoria. 2023. Hate speech: Linguistic perspectives. Berlin: De Gruyter. 211 pp. ISBN: 9783110672466

Paleta

2023

Complut. j. Engl. stud.

View full text Add to dashboard Cite

The book by Victoria Guillén-Nieto focuses on hate speech seen through the lens of the combination of various legal and linguistic perspectives which result in several methodologies being called upon to support the analysis of the hate speech phenomenon. The author's starting point is the fact that so far very few significant studies on hate speech in the field of linguistics have been accessible. The general point of view adopted by Guillén-Nieto is that of legal practitioners and linguists who face major difficulties in dealing with language of hatred, particularly with the emergence and rapid evolution of new technologies and social networks. The author develops a linguistic perspective based on data, tools and solutions that linguists may provide to enable legal action to be taken.The macro-structure of the book consists of a preface and eight chapters. In the Preface the reader will find a detailed review of the bibliography on hate speech accompanied by some general considerations on the current status of research on hate speech in various areas of study. Then, the book is divided into two parts: Legal linguistics (Part I -Chapters 1-4) and Forensic linguistics (Part II -Chapters 5-8). Legal linguistics analyses the doctrinal content of the law and its linguistically-based structure, while forensic linguistics is concerned with helping to establish the facts on which a legal decision is based.In Chapter 1. Approaches to the meaning of hate speech, Guillén-Nieto considers various definitions of hate speech and adopts Wittgenstein's concept of family resemblance (2009 [1953]) with the aim of revealing to what extent it can be of use for the researchers in the area of linguistics and law who approach the phenomenon of hate speech. This perspective enables and supports the understanding that hate speech does not have a single meaning but rather several connotations that share certain affinities with each other. Thus it is not possible to identify features that would be shared by all scientific disciplines that deal with hate speech. The aforementioned thesis is proven by the author through Brown's ordinary language analysis (2017).In the following part of the chapter Guillén-Nieto gives an outline of legal scholarly attempts to define the concept of hate speech and she suggests its division into three categories, namely content-based hate speech, intent-based hate speech and harms-based hate speech. This section provides a diachronic overview of research on hate speech and shows very clearly that it might not be possible to create a single unified definition which could be used both in linguistics and legal studies.The author's main aim of this part of Chapter 1 is to show how heterogeneous hate speech is, regardless of the discipline that is chosen as the theoretical framework. The author cites a considerable number of studies that prove her thesis, but it shall be acknowledged that this has been a well-known assumption and a starting point for many studies on hate speech, especially in linguistics. The schola...

show abstract

Una nazione, molti tipi di politeness. Il complimento come esempio di pragmatica variazionale in Italia

Castagneto

2023

ASGM

View full text Add to dashboard Cite

Framed in variational pragmatics, this work aims at comparing the compliment management in three different regional varieties of Italian. In order to fully understand the different facework dynamics in the compliments in Piemonte Orientale, Cancello ed Arnone (Caserta) and among the Sardinian community (Biella), the compliments have been analyzed having recourse to three different models of politeness: Brown and Levinson (1987), the “Face Constituting Theory” (Arundale 2006), Mursy and Wilson’s “Social Contract of Values” (2001).

show abstract

I complimenti nella conversazione: criteri e problemi di categorizzazione

Cited by 5 publications

References 12 publications

Az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszok pragmatikai aspektusainak vizsgálata

Az elismerő megnyilvánulásokra adott válaszok pragmatikai aspektusainak vizsgálata

Guillén-Nieto, Victoria. 2023. Hate speech: Linguistic perspectives. Berlin: De Gruyter. 211 pp. ISBN: 9783110672466

Una nazione, molti tipi di politeness. Il complimento come esempio di pragmatica variazionale in Italia

Contact Info

Product

Resources

About