Hozzájárul-e a helyi élelmiszer vásárlás a helyi gazdaság fejlődéséhez? Egy szisztematikus irodalmi áttekintés

Abstract

Általános feltevés, hogy a helyi élelmiszerek értékesítése pozitív hatással van a helyi gazdaság teljesítményére. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy az eddigi kutatások mennyiben támasztják alá ezt a vélekedést. A ScienceDirect, Wiley Online Library, Taylor and Francis Online, SpringerLink, AgECON, Emerald és Sage adatbázisban fellelhető, 2000 és 2019 között publikált, angol nyelvű folyóiratcikkek kerültek szisztematikus áttekintésre. Emellett kiegészítő keresést végeztünk a Google Tudós keresőmotor felhasználásával. A téma jellegénél fogva több szinonima figyelembe vételével végeztük az adatgyűjtést, ami adatbázisonként 42-féle kulcsszavas keresést eredményezett. A multiplikátor hatás négyféle tényezőjére: a kibocsátási, a hozzáadott érték, a jövedelmi, valamint a foglalkoztatási multiplikátorra vonatkozóan kerestünk információkat.
 Az első körben beválogatott 14 819 cikk közül mindössze 25 felelt meg a kutatási kritériumoknak. 24 közlemény szerint a helyi élelmiszerek iránti kereslet növekedése pozitív hatást gyakorolt a multiplikátor hatás valamely mutatójára, de 6 esetben más mutató esetében már nem tudtak ilyen kedvező hatást kimutatni. Egy tanulmány pedig egyik tényező esetében sem talált összefüggést. Eredményeink szerint a helyi élelmiszerek pozitív hatása leginkább a foglalkoztatásban és a jövedelmek növekedésében megfigyelhető, míg a kibocsátási és a hozzáadott érték multiplikátorok megjelenése sokkal inkább helyzetfüggő, nehezen vagy nem kimutatható. A jelenleg használt módszerek legtöbbjénél továbbá kisebb-nagyobb felülbecslés is feltételezhető. A helyi élelmiszerek helyi gazdaságra gyakorolt valós hatásának méréséhez további kutatásokra van szükség.

Élelmiszer-igazságosság, avagy hogyan lehet igazságos az élelmiszerrendszer a termelőtől a fogyasztó asztaláig?

“…A helyi termelésnek lehetnek pozitív gazdasági következményei, hiszen amennyiben a vevők helyi gazdáktól vásárolnak, akkor a globális rendszerek helyett pénzükkel a kistermelőket támogatják (Lockie 2009). Szente et al (2021) szisztematikus metaelemzése igazolta a helyi élelmiszer-termelés és -fogyasztás pozitív gazdasági hatásait elsősorban a foglalkoztatással és a jövedelmek növekedésével összefüggésben. Egészségügyi szempontból a helyben működő élelmiszerrendszerek megkönnyítik az egészséges élelmiszerhez való hozzáférést, és egyúttal edukálják is a vevőket az egészséges étkezésről a szorosabb termelői kapcsolatok révén (Birtalan et al 2020, Fournier et al 2019.…”