How to deal with the negative psychological impact of COVID-19 for people who pay attention to anxiety and depression

Abstract

Background The fear of insecurity and uncertainty caused by 2019 coronavirus disease (COVID-19), the separation and loss of certain important relationships, and the great changes in lifestyle have awakened strong emotional responses, which may cause psychological problems to the general population. However, there are few researches on how people who pay attention to anxiety and depression cope with negative psychological during the epidemic or major disaster. This study aimed to identify what behaviors can effectively reduce negative emotions during the epidemic. Methods From February 1 to March 8 in 2020, we conducted a web-based survey and collected information on general demographic data. The probable depression, anxiety symptoms and coping behaviors was assessed by Patient Health Questionnaire-9 and Generalized anxiety disorder-7 and the self-made Coping Behaviors Questionnaires. Result Among 17,249 responders, 7,923 and 9,326 completed the assessment of depression and anxiety respectively, and all responders finished the assessment of the coping behaviors questionnaires. Our survey population showed a high prevalence rate of possible depression disorders (2746 of 7923, 34.66%) and anxiety disorders (5309 of 9326, 56.93%). Compared with other groups, the elderly, women, people of lower education, lower income were more likely to suffer depression and/or anxiety. In terms of marital status, the cohabiting group showed the highest rate of depression and/or anxiety. Among the careers, students and housewives were high-risk groups suffering from depression and/or anxiety. After adjusting for social-demographic factors (e.g. age, sex), depression and anxiety were positively associated with self-injury, doing housework, and having sex or masturbating and negatively associated with singing, drawing, or writing, dating friends online, singing, attending lectures, and doing yoga. Conclusion Our findings identified some spontaneous coping behaviors that can probably relieve the psychological impact of vulnerable groups during the COVID-19 epidemic.

Tracking Self-reported Symptoms and Medical Conditions on Social Media During the COVID-19 Pandemic: Infodemiological Study

“…Our findings expand on previous observations regarding the mental health effects of the COVID-19 pandemic among social media users by presenting a more complete picture of health-related topics discussed on social media [ 18 ]. Our results not only confirm the findings from previous studies that showed high levels of anxiety and depression mentioned by social media users during the pandemic [ 35 , 36 ] but also revealed that the frequency of anxiety and other general health symptom–related posts, including generalized pain, weight loss, and fatigue, was significantly correlated with daily COVID-19 statistics. These data support the idea that social media represents a potential powerful source of information for health care professionals to draw real-time estimations about population health status [ 18 , 21 ].…”

A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre?

“…A kínai felmérések már a járvány kezdetén kimutatták, hogy a populáció közel felénél alakultak ki a járványhelyzet okozta pszichológiai distressz tünetei, míg közel egyharmaduknál közepes vagy súlyos szorongásos, közel egyhatoduknál pedig közepes vagy súlyos depressziós tüneteket észleltek [27]. Más vizsgálatok pedig még magasabb arányokat találtak [28]. A pandémia európai elterjedését követően hasonló arányszámokról számoltak be olasz, spanyol és cseh vizsgálatok is: a populáció közel harmada súlyos stressztünetektől szenvedett, és jelentős növekedést észleltek a szorongásos-depressziós tünetek és a poszttraumás stressz zavar gyakoriságában is [3,29,30].…”

“…Ezen eredmények szerint a depresszió négyszer, a szorongás háromszor volt gyakoribb, mint a megelőző évben, a suicid gondolatok aránya pedig a kétszeresére nőtt [34]. Kiemelésre érdemes, hogy a depressziós tünettan különösen az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű, aktuális veszteséget (például állásvesztést) elszenvedett embereket érintette [28,33]. A pszichológiai distressz hátterében a leggyakrabban a vírusfertőzés miatti aggodalom (65,9%), a munkahely elvesztésétől való félelem (65,1%) és az anyagi gondok (60,6%) szerepeltek.…”

“…Az idősek mellett a fiatalok életét is alapvetően megváltoztatták a korlátozások, hiszen az online oktatásra való áttérés nemcsak nehezíti a tanulást, de fokozhatja a képzési előmenetellel kapcsolatos aggodalmakat [13,38], ráadásul jelentősen beszűkíti a kortárs kapcsolatokat is, ami csökkenti a szociális támogatás esélyét [28]. Ezt egy francia felmérés eredményei is igazolták, melyek szerint a karanténban lévő egyetemi hallgatók jelentős arányban számoltak be súlyos pszichológiai distresszről, szorongásos-depressziós tünetekről és suicid intenciókról [43].…”

“…A napi hajsza helyett jóval több lehetőség nyílik aktív kikapcsolódásra, pihentetőbb alvásra vagy akár meditációra és elmélkedésre, intenzívebb fizikális aktivitásra és egészségesebb táplálkozásra. A passzív (jóga, meditáció) és aktív (éneklés, online kommunikáció, testmozgás) módszerek egyaránt hatékonynak bizonyultak a szorongásos-depressziós tünetek megelőzésében [28,39].…”