History of the therapy of pernicious anemia

Abstract

A kivéreztetett kísérleti állatok vérregenerációját Whipple a nyers máj, Jeney és Jobling pedig a máj vizes kivonatának adagolásával tudta fokozni. A májetetés terápiás hatékonyságát Minot és Murphy 45, anaemia perniciosás betegen 1926-ban igazolták. Whipple, Minot és Murphy a májterápia sikeres alkalmazásáért 1934-ben Nobel-díjban része-sült. A B 12 -vitaminnak elnevezett hatóanyagot 1948-ban sikerült májból kivonni. Lucy Wills ugyanezen években alultáplált, terhes asszonyok anaemiáját kedvezően tudta befolyásolni élesztőkivonattal, ami a folsav felfedezéséhez vezetett. Mindkét gyógyszer hatásmódjának tanulmányozása jelentősen gazdagította patofi ziológiai ismereteinket, továbbá újabb terápiás alkalmazásokat tárt fel. Orv. Hetil., 2013, 154, 1754-1758 Kulcsszavak: anaemia perniciosa, májterápia, B 12 -vitamin, folsav History of the therapy of pernicious anemiaIncreased blood cell regeneration in exsanguinated experimental animals treated either with liver or with aqueous liver extracts was reported by Whipple and by Jeney and Jobling, respectively. These fi ndings stimulated Minot and Murphy to provide evidence for the effi cacy of liver against anaemia in clinical studies. After oral administration of liver (45-50 g per day) for 45 patients with anaemia perniciosa improvement of the hematological status was demonstrated. Consequently, for proving the therapeutic value of liver therapy Whipple, Minot and Murphy received Nobel price in 1934. The isolation of the antianemic factor from the liver has been succeded in 1948 and designated as vitamin B12. At the same time Lucy Wills applied yeast for the treatment of pregnant women with anemia related to undernourisment. The conclusions of this study inspired the discovery of folate. The detailed investigation of the mode of action of vitamin B12 and folate enriched our knowledge in the area of pathophysiology and extended the clinical application of these two drugs. A betegek életmódjának megfi gyelése nyomán Osler az anaemia perniciosa kezelésére a Fowler által bevezetett arzéncseppeket ajánlotta, ugyanakkor tankönyvében beszámolt az állati táplálék (hús, máj) fogyasztásának jótékony hatásáról és az alultápláltság kóroki szerepéről [4].