“…A pszichológiai, élettani, neurokémiai és molekuláris biológiai tényezők vizsgálata azt mutatja, hogy a téveszmék kialakulása egy kontinuum mentén zajlik, és hogy egy-egy marker önmagában még nem ad megbízható képet a mentális reprezentációkról (Kéri, 2012). A paranoia és az üldöztetési gondolatok tehát elég széles skálán helyezkednek el a súlyos betegségtünetként jelentkező paranoid téveszméktől a jóval enyhébb gyanakvásig és bizalmatlanságig, amely adott esetben adaptív is lehet (Janka, 2016).…”