Hátránykompenzáció az iskolán kívül? : Az extrakurrikuláris intézmények szerepe és megítélése a tanulmányi eredményesség és előmenetel szempontjából

Kiss, Márta; Vastagh, Zoltán

doi:10.18030/socio.hu.2021.2.96

Cited by 3 publications

(2 citation statements)

References 9 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…eredményesség megítélése kapcsán lényeges továbbá, hogy számos olyan terület vizsgálatára nem tértek ki a korábbi kutatások, amelyek összefüggenek a tanodák céljaival, tevékenységével, illetve amelyeket a tanodapedagógusok fontosnak tartanak (l. Kiss -Vastagh 2021). Ilyen terület lehet többek között a tanodába járók lelki és fizikai egészsége, a szülők edukálása vagy -elsősorban a kisebb településeken -a helyi közösség működése és kulturális lehetőségei.…”

Section: A Tanoda Meghatározása: Mire Jó a Tanoda?unclassified

Megfogyva bár… Helyzetkép a tanodák finanszírozási hátteréről

Fejes¹,

Szűcs²

2022

Esély

View full text Add to dashboard Cite

ABSZTRAKT A tanodamozgalom első két évtizedében elsősorban európai uniós források álltak rendelkezésre, ami a rövid, kiszámíthatatlan és nem folyamatos pályázati ciklusok miatt okozott problémát a tanodák számára. E forrásokat 2019-től állami források váltották fel. Ez a finanszírozási forma stabil és kiszámítható, így kedvez a tanodák működésének. Ugyanakkor az állami támogatás első éveinek tapasztalatai alapján úgy tűnik, a finanszírozási nehézségek nem oldódtak meg. Írásunkban a finanszírozási nehézségek, valamint az ezek hátterében álló okok feltárására vállalkozunk. Nyolc tanoda képviselőjével készítettünk interjút, továbbá a finanszírozással összefüggő elérhető adatokat, statisztikákat tekintettük át. Eredményeink szerint a tanodák többsége, bár látszólag államilag finanszírozott módon végzi tevékenységét, a valóságban -elsősorban adományok és önkéntesek munkája által biztosított -kiegészítő forrásokra támaszkodik feladatai megfelelő ellátása érdekében. A finanszírozási problémák középpontjában a tanodai szakemberek fizetése áll, a tanodák költségvetésének legjelentősebb hányadát a humán erőforrás költségei teszik ki. A kiegészítő szolgáltatások (pl. étkezés, szabadidős, kulturális programok) hiánya könnyebben áthidalható, mivel e programelemek költséghányada jóval alacsonyabb, valamint külső források bevonása (pl. adományok, pályázatok) is egyszerűbb. Az interjúk felvétele óta eltelt időben a tanodák pénzügyi nehézségei vélhetően tovább erősödtek (pl. infláció növekedése, közüzemi költségek és üzemanyagárak emelkedése, KATA kivezetése), így a tanodák finanszírozási helyzetének rövid távú rendezése nélkül reális a veszélye a tanodák tömeges bezárásának. Kulcsszavak: hátrányos helyzetű tanulók, tanodaprogramok, finanszírozási háttér 1 Köszönetnyilvánítás: Mindenekelőtt azon tanodás kollégáknak szeretnénk köszönetünket kifejezni, akik vállalták a részvételt e kutatásban. Köszönetet mondunk továbbá Bartha Annamáriának, Juhász Krisztinának és Sipos Fruzsinának, a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia szakos hallgatóinak az interjúvázlat összeállításában, az interjúk megszervezésében és felvételében, valamint átírásában nyújtott segítségükért. Köszönet illeti még a Budapesti Corvinus Egyetem Science Shop kurzusának oktatóit, Bocskor Ákost, Frigyik Mártát és Oborni Katalint, akik lehetővé tették együttműködésünket az intézmény szociológia szakos hallgatóival. A kutatás a Foundation Open Society Institute támogatásának köszönhetően valósult meg (Grant Number OR2019-65252). A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének IKT és Társadalmi Kihívások Kompetenciaközpontja támogatta. Fejes József Balázs a Gyermeki Fejlődés Nyomon Követését Segítő Mérőeszközök Fejlesztése Kutatócsoport tagja.

show abstract

Section: A Tanoda Meghatározása: Mire Jó a Tanoda?unclassified

Megfogyva bár… Helyzetkép a tanodák finanszírozási hátteréről

Fejes¹,

Szűcs²

2022

Esély

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…E készségek hatással vannak a tanulás hatékonyságára, a munkapiaci sikerességre, a felnőttkori egészségre és a társas kapcsolatokra (Heckman et al 2011). Az eredményesség megítélése kapcsán lényeges továbbá, hogy számos olyan terület vizsgálatára nem tértek ki a korábbi kutatások, amelyek összefüggenek a tanodák céljaival, tevékenységével, illetve amelyeket a tanodapedagógusok fontosnak tartanak (l. Kiss -Vastagh 2021). Ilyen terület lehet többek között a tanodába járók lelki és fizikai egészsége, a szülők edukálása vagy -elsősorban a kisebb településeken -a helyi közösség működése és kulturális lehetőségei.…”

Section: A Tanoda Meghatározása: Mire Jó a Tanoda?unclassified

Untitled

2022

Esély

View full text Add to dashboard Cite

ABSZTRAKT A roma nők várandósgondozási és szülészeti ellátásának minősége számos szempontból határozottan kedvezőtlenebb, mint a nem roma anyák által kapott ellátás. Az elemzés a Kohorsz '18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adatai alapján egyfelől empirikusan igazolt képet nyújt ezen ellátási hátrányok körülményeiről, megnyilvánulásairól a magyarországi várandósgondozási és szülészeti ellátórendszerben. Ezen túlmenően a cél a megkülönböztető bánásmód mögötti hatások azonosítása. A szülészeti ellátás során tapasztalt bánásmódot az anya által hüvelyi szülés során megtapasztalt kontroll, a testhelyzet szabad megválasztása képviseli. Magyarázó modellek eredményei alapján a roma nők kedvezőtlenebb szülészeti ellátása mögött erős társadalmi-gazdasági és strukturális háttérmeghatározottságok azonosíthatók. A kötött testhelyzetben zajló szülésre nagyobb esélye van a fiatalabb, szegényebb nőknek. A fogadott orvossal, családtag jelenléte mellett szülő, a Közép-magyarországi régióban élő anyák esetében kedvezőbbek a szülészeti ellátás körülményei. Eredményeink szerint a kutatási adatok alapján azonosított, a roma nők által tapasztalt kedvezőtlenebb bánásmódot a hazai ellátórendszerben döntően e hátrányos társadalmi-gazdasági tényezők összefüggései okozzák.

show abstract

Navigating the peer-to-peer workflow in non-formal education through an innovative e-learning platform: a case study of the KIDS4ALLL educational project in Hungary and Italy

Schroot,

Lőrincz,

Bernát

2024

Front. Hum. Dyn.

View full text Add to dashboard Cite

The digital revolution is affecting all aspects of life, radically transforming everyday tasks and routines. The ability to cope with new challenges in life, including new forms of learning are key skills in the 21st-century, however, education systems often struggle with tackling digital inequalities. A digital learning platform developed by the KIDS4ALLL educational project, implemented in face-to-face student interactions, aims to mitigate the divide and the resulting social disadvantages among children with and without migration/ethnic minority background. Analyzing data collected during the pilot phase of the project in two of the participating countries, Italy and Hungary, this paper examines how students and teaching staff adapt to a newly introduced digital learning tool based on peer-to-peer workflows. Firstly, it examines the role of educators' interpersonal competences in navigating the innovative learning activities and delves into how they use them and how they manage resources. Secondly, the study explores what attitudes and behaviors are observed among students engaged in the proposed peer-led activities, in particular in terms of their ability to cope with uncertainty and complexity. The analytical framework of the paper is based on two cultural dimensions offered by Hofstede, the index of uncertainty avoidance (UAI) and power distance (PDI), and it utilizes the personal, social and learning-to-learn competence of the eight LLL Key Competences as defined by the European Commission to conceptualize the skills of educators and students. Interpreting data from Italy and Hungary in their respective social and educational contexts, the study finds that the most important features that proved to be effective and useful during the pilot phase were the democratic power-relations between students and educators, the peer-to-peer scheme and its further development to the peer-for-peer approach. The child-friendly and real-life-related new curriculum and its appealing digital learning platform, embedded into a flexible, playful and child-centered pedagogical approach, were also successful. These are all complementing the traditional, formal school environment and pedagogy which, despite all developments in formal education in the past decades, can be characterized as teacher-centered and frontal.

show abstract

Hátránykompenzáció az iskolán kívül? : Az extrakurrikuláris intézmények szerepe és megítélése a tanulmányi eredményesség és előmenetel szempontjából

Cited by 3 publications

References 9 publications

Megfogyva bár… Helyzetkép a tanodák finanszírozási hátteréről

Megfogyva bár… Helyzetkép a tanodák finanszírozási hátteréről

Untitled

Navigating the peer-to-peer workflow in non-formal education through an innovative e-learning platform: a case study of the KIDS4ALLL educational project in Hungary and Italy

Contact Info

Product

Resources

About