Habitat Islands, Forest Edge and Spring-active Invertebrate Assemblages

Abstract

Forest management results in forest patches of varying sizes within a clearcut matrix. The result is a large amount of edge habitat and many small patches across the landscape. Here we describe the spring-active epigeal spider and carabid fauna found at the forest-clearcut edge of spruce forest in northern Ontario, Canada. We include two types of edge: the forest-clearcut interface and the small habitat patches formed by forest residuals within the clearcut. Springactive forest spiders and carabids appear little affected by adjacent clearcutting activity, and some forest species, such as Agyneta olivacea (Emetron), Diplocentria bidentata (Emetron) and Microneta viaria (Blackwall), are more prevalent at the forested edge. Common and abundant spider species were equally recorded in forest interior and forest edge. Generally, no invasion of open-habitat species was observed within the forest, although smaller forest patches may be at higher risk.

Dél-alföldi pókközösségek szerkezete

“…Miyashita et al (1998) a habitat mérete és a pókközösségek fajszáma közt pozitív korrelációt, Hopkins és Webb (1984), Webb és Hopkins (1984) negatív kapcsolatot mutatott ki, mert a környező foltok populációi növekvő arányban bejutnak az élőhelyre (Usher et al 1993), Pajunen et al (1995), Bonte et al (2002), Gibb és Hochuli (2002) nem talált összefüggést. Pearce et al (2005) vizsgálata szerint a kis foltokban alacsonyabb a fajszám és az egyedszám, mert a növekvő mérettel növekedik a mikrohabitatok száma/változatossága a folton belül. A nagyobb foltban több ritka, alacsony denzitású specialista faj fordul elő.…”

“…Az élőhely architektúrája, komplexitása a habitat fizikai struktúrája jelentősen befolyásolja az ott élő pókközösségek szerkezetét (Pearce et al 2004(Pearce et al , 2005. Tehát az élőhely típusa meghatározza az ott élő közösségek fajösszetételét (Jeanneret et al 2003b).…”

“…Több szerző kapcsolatot talált növényevő ízeltlábúak (például egyenesszárnyúak, levéltetvek, kabócák), és a pókok egyedszáma közt (Cronin et al 2004, Birkhofer et al 2008, Sanders et al 2004. Az NMDS eredménye szerint a két vizsgált erdő és a gyepek pókközössége is eltérő, az erdők esetén ennek oka lehet, a talajszint eltérő árnyékolása mellett, hogy a lágyszárú vegetáció a borókásban rendkívül ritka és az avar struktúrája is eltérő, mely paraméterek befolyásolják a pókközösségeket (Gallé et al 2007, Gallé és Torma 2009, Pearce et al 2005, Finch 2005, Entling et al 2007 (Pearce et al 2004, Entling et al 2007, Ziesche és Roth, 2007. Több korábbi vizsgált során kimutattak különálló ízeltlábú szegélyközösségeket, melyek az erdőtől és a gyeptől is jelentősen különböznek (Magura és Tóthmérész 1997, Jennings et al 1988, Horváth et al 2002, Pearce et al 2005, és Larrivée et al 2008), a jelenség oka az erdőszegélyen található sűrű bokorsáv, mely hiányzott a vizsgált két szegélyen.…”

“…Hopkins és , Webb és Hopkins (1984) negatív kapcsolatot talált a habitat mérete és a fajszám közt, számos szerző vizsgálata alapján nincs köztük összefüggés (Pajunen et al 1995, Bolger et al 2000, Bonte et al 2002, Gibb és Hochuli 2002, Pearce et al 2005, Miyashita et al (1998) Az egyes élőhelyfoltok közti "mátrix‖ kevésbé veszélyes az elsősorban az élőhely-szigetekre jellemző fajok számára, mint a valódi szigetek esetén, itt hosszabb ideig túlélhetnek, és valószínűleg nagyobb távolságokat tehetnek meg . A fülöpházi vizsgálat során is gyűjtöttünk erdei fajokat a nyílt homoki gyepen (pl.…”

“…Az eltérő méterű erdőfoltok faunája közt kimutatott különbségek alátámasztják korábbi vizsgálatok eredményeit, melyek szerint a foltméret hatása a talajfaunára akkor jelentős, ha a folt megfelelően kisméretű (<5 ha; Pajunen et al 1995, Pearce et al 2005). …”