Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon

Abstract

A hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot.

Az iskoláskorú gyermekes apák otthoni szerepvállalása: az apák otthoni részvételének dimenziói, formái

“…A szakirodalom szerint az apák ezen tevékenységeiken keresztül hozzájárulhatnak gyermekük optimális fejlődéséhez (Cabrera et al 2014;Coles 2015;Diniz et al 2021;Kosterman et al 2004;Yu et al 2019), illetve közvetett módon nagyobb iskolai eredményességükhöz is (Pusztai-Fényes 2022;Kaplan Toren 2013;Bhargava-Witherspoon 2015;Wang-SheikhKhalil 2014;Kim-Hill 2015). Mindezek ellenére Magyarország kollektív tudatában még mindig a nők az elsődleges otthoni gyermekgondozók és nevelők (Pongrácz-S. Mol nár 2011;Murinkó 2014), és például a gyermekükkel otthon levő apák vagy a női kenyérkeresős családok ritka jelenségnek számítanak hazánkban (Neményi-Takács 2018;Sztáray Kézdy-Drjenovszky 2021). A családi munkamegosztásról alkotott kép jelenleg polarizált, miszerint az anyák feladata a gondozói szerepkör betöltése, az apák pedig az elsődleges kenyérkeresők és családfenntartók (Gregor 2016;Szalma-Takács 2022).…”

A munka és a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában

“…A munka és a magánélet összeegyeztethetősége a gyermekükkel otthon lévő apák családjának körébennemzetközi tapasztalatok Az apaszerep társadalmi és egyéni újraértelmezése lehetőséget teremt arra is, hogy az apa akár az elsődleges gondoskodó (primary caregiver) szerepét is betölthesse a családban (Rochlen-McKelley 2009, Rushing-Sparks 2017, Sztáray Kézdy-Drjenovszky 2021a. A gyermekükkel otthon lévő apák aránya hazai és nemzetközi viszonylatban csekély, azonban évről évre egyre nő (Snitker 2018, Takács 2020, Sztáray Kézdy-Drjenovszky 2021a, Ranson 2012, Rushing-Sparks 2017, így a velük foglalkozó kutatások száma is szaporodik. Ezen kutatások közül a munka-magánélet viszonyát feltáró szakirodalom elsősorban itt is az anyák munka-magánélet konfliktusára fókuszál, vagy az anyák szemszögéből vizsgálja a kérdést (Dunn et al 2013, Rushing-Sparks 2017, Perrone et al 2009, Fischer-Anderson 2012.…”

A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében

“…A gazdasági, a társadalmi és a szociálpolitikai változások nyomán az apaság fent ismertetett újradefiniálása arra is lehetőséget kínál, hogy az apa -akár átmenetileg -elsődleges gondoskodói szerepbe lépjen, úgynevezett otthon maradó apává (stay-at-home father) váljon, míg az anya tölti be a fő kenyérkereső szerepét. Ma már nemzetközi és hazai viszonylatban is egyre több apa hagyja el a munkaerőpiacot rövidebb vagy hosszabb időre, és vállalja a családban az elsődleges gondozó szerepét, bár ez a családi modell még mindig kivételesnek számít (Sztáray & Drjenovszky 2021a, 2021b, Drjenovszky & Sztáray 2023a, 2023b.…”