Globális szintű (ökológiai) közjavak használatából fakadó externáliák következményei és szabályozása hazánkban

Horváth, Csanád

doi:10.21637/gt.2014.1.04.

Cited by 5 publications

(6 citation statements)

References 0 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Unclassified

Order By: Relevance

“…A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964Soó ( , 1966Soó ( , 1968Soó ( , 1970Soó ( , 1973Soó ( , 1980 Synopsisára támaszkodtam, de fi gyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993Borhidi , 1995Horváth et al 1995, Kevey 2008. Az elem-zések során a Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligeterdeit a Szigetközben készített felvételekkel (Kevey 2008) hasonlítottam össze, hogy megállapíthassam a két táj tölgy-kőris-szil ligetei között fennálló hasonlóságokat és különbségeket.…”

Section: Alkalmazott Módszerekunclassified

A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

Kevey

2024

Botanikai Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

Jelen tanulmány Magyarország középső részén, a Csepel-szigeten tanulmányozott tölgy-kőris-szil ligeterdők (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. Az állandó talajvízhatás miatt közepes vízellátottságú talajon előforduló, azonális asszociációval állunk szemben, amely itt 95–120 m körüli tengerszint feletti magasságú, sík területeken, homokos és iszapos öntésföldön alakult ki. 60–80%-os záródású, 22–30 m magas lombkoronaszintjében állandó fajok a Quercus robur és a Populus alba, magas borítást ér még el a Fraxinus angustifolia s ubsp. danubialis és az Ulmus laevis. Cserje- és gyepszintje változóan fejlett. Állományaiban feltűnőek egyes szubmontán elemek, amelyek az Alföldön általában ritkák. Különösen a Fagetalia fajok gyakoriak: Acer platanoides, A. pseudoplatanus, Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Carex sylvatica, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Epipactis helleborine agg., Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Lathraea squamaria, Listera ovata, Moehringia trinervia, Myosotis sparsifl ora, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Vinca minor, Viola reichenbachiana stb. E növények valószínűleg az egykori hűvösebb, csapadékosabb és kiegyenlítettebb klímájú bükk I. (szubboreális) korszak (5000–2500 éve) maradványfajai. A Csepel-szigeti felvételeket szigetköziekkel együtt elemezve összehasonlítások tehetők a két táj ligeterdeivel kapcsolatban. A szociális magatartási típusokat tekintve jellemző, hogy a specialisták (S), a kompetitorok (C), de főként a generalisták (G) csoportrészesedése a Csepel-szigeten alacsonyabb, mint a Szigetközben, míg a ruderális fajcsoport tagjai a Csepel-szigeten jóval magasabb arányt mutatnak. A két tájegység sokváltozós elemzésekben is elkülönül egymástól. A vizsgált 50 év távlatában a Csepel-sziget idős tölgy-kőris-szil ligetei sajnos igen megfogyatkoztak, ill. degradálódtak. Megőrzésük, helyenkénti rekonstrukciójuk természetvédelmünk fontos feladata lehetne.

show abstract

Section: Alkalmazott Módszerekunclassified

A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

Kevey

2024

Botanikai Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

show abstract

“…A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964Soó ( , 1966Soó ( , 1968Soó ( , 1970Soó ( , 1973Soó ( , 1980 Synopsisára támaszkodtunk, de fi gyelembe vettük az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993Borhidi , 1995Horváth et al 1995, Kevey 2008.…”

Section: Alkalmazott Módszerekunclassified

A Nyírség gyöngyvirágos-tölgyesei (Convallario-Quercetum roboris) – fitocönológiai karakter és annak változása 85 év elteltével

Kevey,

Papp

2024

Botanikai Közlemények

View full text Add to dashboard Cite

A tanulmány a Nyírség gyöngyvirágos-tölgyeseinek (Convallario-Quercetum roboris) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. A vizsgált állományokat a Duna–Tisza köze és a Mezőföld zárt homoki tölgyeseivel (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) hasonlítottuk össze. Társulástani szempontból kitérünk a nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris) és tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) elkülönítésére is. Egy további vizsgálatban a nyírségi Convallario-Quercetum roboris erdők mai cönológiai állapotát vetettük össze Soó Rezső 85 évvel ezelőtt ugyanezekben az erdőkben készített felvételeivel. A nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek felső lombkoronaszintje állandó (K: V) fafaja egyedül a Quercus robur, és nagyobb tömeget is ez a faj ér el. Az alsó lombkoronaszint gyengén vagy közepesen fejlett, állandó fafaja nincs, nagyobb mennyiséget az Acer campestre és a Fraxinus angustifolia subsp. danubialis ér el. A cserjeszint borítása 20–80%, általában fajszegény, a gyepszint 45–95% összborítású. Az 50 cönológiai felvételben 17 konstans és 11 szubkonstans faj szerepel. 13 védett fajt találtunk, mindegyikük akcidens (K: I) elem. 18 tájidegen faj fordul elő, ebből 6 faj K: II–IV konstanciájú, 12 akcidens elem. A zárt homoki tölgyesek összehasonlító vizsgálata alapján a vizsgált két erdőtársulás egyértelműen nem választható szét. Közöttük annyi különbséget észleltünk, hogy a Nyírség Convallario-Quercetum erdeiben a Fagetalia fajok valamivel nagyobb szerepet játszanak, mint a Duna–Tisza köze Polygonato latifolii-Quercetum-ában, ahol már a Quercetea jelleg jobban dominál. A fajkészleten alapuló sokváltozós elemzésekben a három tájegység felvételei közül legjobban a mezőföldiek különülnek el, a nyírségi felvételek a Duna–Tisza köziekkel mutatnak nagyobb hasonlóságot. A másik társulástani összehasonlítás szerint a gyöngyvirágos-tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) a tölgy-kőris-szil ligetektől (Fraxino pannonicae-Ulmetum) az választja el, hogy a Fagetalia s. l. és az Alnion incanae s. l. elemek aránya a tölgy-kőris-szil ligetekben mintegy kétszer akkora, mint a gyöngyvirágos-tölgyesekben, a Quercetea pubescentis-petraeae s. l. fajok viszont az utóbbiban mutatnak jóval nagyobb részesedést. Az időbeli összehasonlítás tanúsága szerint a nyírségi Convallario-Quercetum roboris erdők 85 év után sok tekintetben másképp néznek ki. A legfeltűnőbb különbség a fajszámban van: Soó 1943-as felvételeiben 349 fajt találunk, a 2021-ben készítettekben csak 109-et. Az állandósági osztályok közül az eltérés az akcidens (K: I) csoportot érinti legjobban, ez 287-ről 71-re csökkent. A fajok különféle szempontok szerinti csoportosításában a változások úgy írhatók le, hogy csökkent az évelő lágyszárúak, a specialisták, a generalisták és a zavarástűrő fajok aránya, míg a gyomok és az agresszív tájidegen kompetitorok részesedése a többszörösére nőtt. Társulástani csoportok közül a Querco-Fagetea elemek csoportrészesedése és csoporttömege egyaránt növekedett, a Fagetalia fajok csoporttömege csaknem felére csökkent, és minimális lett a Molinio-Arrhenatherea s. l. és a Festuco-Bromea s.l. elemek aránya. A Chenopodio-Scleranthea s. l. fajok mennyisége ugyanakkor megnőtt. A felvételek fajkészlet-alapú sokváltozós elemzésében az időpont szerinti elkülönülés részlegesnek tekinthető. Az 1943-as felvételek összesen 25 védett fajt tartalmaznak, a 2021-esek azonban csak hatot. Vizsgálataink a Nyírség erdei fl órájának elszegényedését jelzik. A nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek területe az utóbbi 50 évben jelentősen csökkent. Élőhelyüket negatívan érinti a területek lecsapolásából adódó szárazodás, a tájidegen fafajok telepítése, valamint a tarvágást követő mélyszántásos erdőfelújítás.

show abstract

“…a növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964Soó ( , 1966Soó ( , 1968Soó ( , 1970Soó ( , 1973Soó ( , 1980 Synopsis-ára támaszkodtunk, de figyelembe vettük az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993Borhidi , 1995Horváth F. et al 1995).…”

Section: Alkalmazott Módszerekunclassified

A vasi Rába-völgy fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)

Kevey¹,

Barna²

2018

Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei

View full text Add to dashboard Cite

In this paper are summarized the phytosociological characteristics of the white poplar dominated riparian forests (Senecioni sarracenici-Populetum albae) along the rába river in western Hungary. This community grows typically on alluvial soils developed over fluvial sand in the more elevated parts of the lower floodplain. Its species composition is clearly differ-ent from that of the oak-ash-elm forests growing in the higher floodplain, particularly in the higher proportion of Salicetea species, and the lower proportion of Fagetalia species. stands of this community host some local and regional rarities, such as Leucojum vernum, Galanthus nivalis, Omphalodes scorpi-oides, Peltaria alliacea, Scilla drunensis,Stellaria alsine. The community is classified in the „Populenion nigro-albae Kevey2008” suballiance.

show abstract

Globális szintű (ökológiai) közjavak használatából fakadó externáliák következményei és szabályozása hazánkban

Cited by 5 publications

References 0 publications

A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

A Nyírség gyöngyvirágos-tölgyesei (Convallario-Quercetum roboris) – fitocönológiai karakter és annak változása 85 év elteltével

A vasi Rába-völgy fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996)

Contact Info

Product

Resources

About