Generations of meanders in Serbian part of Tisa valley

Abstract

This study discusses the evolution of the Serbian part of Tisa (Tisza/Theiss) valley in the context of phase meandering process during the Late Pleniglacial and Holocene. This study is focused on the subsiding central part of the Pannonian (Carpathian) Basin in the Vojvodina province. Palaeomeanders are reconstructed by using digital elevation models. Large number of old river beds are eroded and filled with deposits, and only a few remainings of them can be found on modern maps. The identification of these channels were achieved by studying historical maps of the region, and by creation of a digital elevation model. Spatial disposal and altitude correlation allowed identification of several palaeomeander generations in the Tisa valley. The formation of different generations are the result of concurrence influences of neo-tectonic processes of subduction in the western part of the Great Hungarian Plain and climate variability during the Late Pleistocene and Holocene. Studying hydro-geomorphologic characteristics of meanders is based on determination and analysis of their characteristic parameters: wavelength, arc length and radius of curvature

Spatial and Temporal Variability of Bank Erosion during the Period 1930–2016: Case Study—Kolubara River Basin (Serbia)

“…Bank erosion and lateral channel migration are the most important geomorphologic processes in the alluvial plain in the southern part of the Pannonian Basin [13][14][15][16] and Eastern Carpathians [17][18][19][20][21]. Bank erosion in the Serbian territory is one of the most dynamic and sensitive geomorphologic processes which are currently not being performed for the whole territory, as fluvial and geomorphologic studies in post-Yugoslavian countries are quite rare.…”

Késő-pleisztocén és holocén ártérfejlődés az Alsó-Tisza mentén

“…Bár Somogyi (1967) csak az ártér szerbiai szakaszán feltételezte, Láng (1960) és Mezősi (1983) szerint már Szeged térségében is kimutatható az ármentes felszín és az aktív ártér között egy időszakosan elárasztott, magas ártéri szint is. Ezzel szemben Popov et al (2008Popov et al ( , 2012) még a legdélebbi, dunai torkolat feletti ártéri szakaszon is csupán egyetlen szintet különítettek el az aktív ártér felett.…”

“…Ő a Tisza legdélebbi szakaszát kísérő ármentes térszínt -a Duna szerinte azonos korú teraszához hasonlóan -II/a számmal jelölte. Popov et al (2008Popov et al ( , 2012) is a holocén kezdetére tették a pleisztocén terasz és a holocén ártér elkülönülését. Azonban Nagy (1954) és Miháltz (1967) óholocén korú bevágódásról írtak, míg Mátyus (1968) a preboreális fázisra tette az ártéri szintek elkülönülésének idejét, bár ezt pontos mérésekkel ő sem támasztotta alá.…”

“…Láng (1960) szerint a holocén kezdetén jelentkező felmelegedés idején és az erősen csapadékos szubboreális fázisban az Alföld folyóinak vízhozama legalább 50 %-kal meghaladta a mait, ami bevágódáshoz vezetett. Ugyancsak főleg klimatikus okokra vezette vissza a bevágódási és feltöltési időszakokat az Alsó-Tisza mentén Somogyi (1967), Mezősi (1983) és Popov et al (2008) is. Ezzel szemben a tektonikai mozgások fontosságára hívta fel a figyelmet Miháltz (1967), aki szerint a terület a pleisztocén végéig folyamatosan süllyedt.…”

“…abszolút kormeghatározás) is az Alsó-Tisza mentén végzett morfológiai vizsgálatoknál, ám ezek vagy csak egy-egy formára terjedtek ki (Sipos et al 2009) vagy az ártérnek csupán kisebb szakaszát érintették (Popov et al 2008(Popov et al , 2012. Továbbra is megválaszolatlan maradt ugyanakkor számos kulcsfontosságú kérdés az ártéri felszínfejlődéssel kapcsolatban.…”