Fortified Settlements in the Eastern Baltic: From Earlier Research to New Interpretations

Abstract

[full article, abstract in English; abstract in Lithuanian]
 A brief history of research and earlier interpretations of fortified settlements east of the Baltic Sea are provided in the first part of the article. The earlier research has resulted in the identification of the main area of the distribution of fortified settlements, the main chronology in the Late Bronze and Pre-Roman Iron Ages, and their general cultural and economic character. It has been thought that the need for protection – either because of outside danger or social tensions in society – was the main reason for the foundation of fortified sites. The second part of the article adds a new possibility of interpreting the phenomenon of fortified settlements, proceeding from ethnogenesis of the Finnic and Baltic peoples. It is argued that new material culture forms that took shape in the Late Bronze Age – including fortified settlements and find assemblages characteristic of them – derived at least partly from a new population arriving in several waves from the East-European Forest Belt.

Emergence of Hilltop Settlements in the Southeastern Baltic: New AMS14C Dates from Lithuania and Revised Chronology

“…Due to the lack of distinctive typologies, the existing chronologies tend to vary greatly as the dating of the initial phase of hilltop settling are interpreted differently by different researchers, i.e. ranging from early 2nd millennium BC to early 1st millennium BC (Kulikauskas et al 1961;Gimbutienė 1985;Volkaitė-Kulikauskienė 1986;Grigalavičienė 1995;Lang 2018). Over the last decades the research focus had shifted towards a 14 C dating of the earliest hilltop settlements in attempts to solve this problem (Kriiska and Lavento 2006;Egoreichenko 2006;Lang 2007;Valk et al 2012;Oinonen et al 2013;Sperling 2014;Vasks and Zariņa 2014;Sperling et al 2015).…”

Párhuzamok és paradoxonok az uráli nyelvű népek populációgenetikai és nyelvi kapcsolatrendszereinek összehasonlítása során

“…2000/1700-1500/1200 közötti időszakban, amely többé-kevésbé a kelet-baltikumi kora bronzkornak feleltethető meg, a lelőhelyek száma drasztikusan lecsökkent, és különösebb kerámiastílust sem sikerült kimutatni. Mindez nem jelenti azt, hogy a régió kiürült volna, hiszen szórványos kőbaltákat, és bronztárgyakat ismerünk a korszakból, valamint pollendiagrammok árulkodnak a természeti környezetbe történő emberi beavatkozásról (Lang 2018a).…”

“…Az férfiágon öröklődő N haplocsoport pedig megerősítette az újonnan érkező csoportok keleti gyökereit, bár a kiindulási helyet nem sikerült pontosabban meghatározni. Később sem zárható ki keletről érkező közösségek megjelenése, tehát a mai észtek, finnek, lettek és litvánok genetikai állományát nagyban befolyásolták ezek a betelepülési hullámok (Lang 2015(Lang , 2018a.…”

“…II. évezred második és harmadik negyedében feltételez egy északkeleti útvonalat is Finnország belső területeire a Középés Felső-Volga vidékéről, mely a Tapiola kerámia északkeleti csoportjának kialakulását vonta maga után, a megjelenő közösségekben pedig a proto-számikat véli felfedezni (Lang 2015(Lang , 2018a. Mint ahogy fentebb írtuk, populációgenetikai adatok megerősítik ezt a folyamatot is.…”

Between Knowledge and Conjecture: An Emerging Discussion about the Baltic Mounds

“…Kiti išskiria įtvirtintas kalvose ir atragiuose įrengtas gyvenvietes (angl. enclosed / fortified / hilltop / promontory settlements), taip suteikdami aiškesnius analitinius įrankius gyvenviečių tinklo tyrimams (Coles, Harding, 1979;Franklin, Shepard, 1996;O'Brien, O'Driscoll, 2017;Lang, 2018). Visos šios funkcinės įvairovės suplakimas po vienu terminu klaidina ir reikalauja papildomų tikslinimų.…”