Forensic Sciences Under Siege

Abstract

Az elmúlt két évtizedben a forenzikus tudományokra (krimináltechnikára) világszerte fokozott figyelem irányult, ami az egyes módszerek validitásának, megbízhatóságának és felhasználhatóságának átfogó tanulmányozásán keresztül átfogó reformokat eredményezett. Ebben az időszakban meginduló mélyreható tudományos vizsgálatok, reformfolyamatok időben szorosan egybeesnek a forenzikus tudományokat érintő fokozott társadalmi és média érdeklődéssel, amelyek hátterében teljesen új megközelítésű filmsorozatok álltak. Az elemzett tudományos anyagok, cikkek és bizottsági jelentések a forenzikus módszerek megbízhatóságát vizsgálták. Azt a külföldön már két évtizede zajló élénk tudományos diskurzust, amely sokszor alapjaiban kérdőjelezte meg egyes kriminalisztikai módszerek tudományos megalapozottságát, összefoglalóan úgy jellemezték, hogy a kriminalisztika „ostrom alá került” (Pyrek, 2007). Az elmúlt két évtizedben tudományos jelentések sora hívta fel a figyelmet a forenzikus módszerek gyenge pontjaira, a téves szakvéleményekre alapozott téves ítéletekre, és a megoldásra váró problémákra. Hazánkban mind ez idáig kevés szerző foglalkozott a külföldi szakirodalomban feltárt problémákkal és megoldási javaslatokkal.

A magyar igazságügyi könyvszakértői vélemények bírósági befogadásának vizsgálata gépi tanuló algoritmussal

“…Annyit tudunk, hogy "az elmúlt két évtizedben tudományos jelentések sora hívta fel a figyelmet a forenzikus módszerek gyenge pontjaira, a téves szakvéleményekre alapozott téves ítéletekre, és a megoldásra váró problémákra." (Kovács, 2021., old. : 1741)…”

A kockás papírtól a digitális e-jegyzőkönyvig

“…Joggal merül fel hát a kriminalisták azon kérdése, vajon milyen mértékben szükséges a bűnüldözés szakmai elméleti alapjainak újragondolása az ajtókon kopogtató újabb típusú problémák, eltérő nézetek, megközelítések és megoldások okán. A kriminalisztikai rendszerek továbbfejlesztését sürgeti a forenzikus tudományok 20. század elejétől történő pellengérre állítása is: az összehasonlítás-elvű azonosításelméletek és az azokat alkalmazó szakértői vélemények feltétel nélküli elfogadásának a 2000-es évek elején az NRC 1 és a PCAST 2 jelentések vetettek véget azzal, hogy kimondták, nem attól tudományos egy szakértői módszer, hogy széles körben elfogadott (Kovács, 2021;Nogel 2019).…”

The debts of forensic science on the threshold of a paradigm shift

“…Ennek egyenes következményeként az egyes vizsgálati módszerek standardizálása, hitelessége és alkalmazhatósága terén világszerte egységes állásfoglalások kialakítását sürgették. A bizottságok munkáját, eredményeit, a forenzikus tudományok "ostromát" és annak a forenzikus tudományokra gyakorolt alapvető hatását több hazai munka is ismertette (Nogel, 2019;Nogel, 2020;Kovács, 2021). A kritikai meglátások igazi jelentősége elsősorban nem az egyes szakterületek hiányosságainak feltárásában, hanem a tudományterület átfogó filozófiai alapjainak újragondolására tett javaslatokban mutatkozik meg, sőt a hivatkozott munkák a filozófiai alapok hiányára és következetlenségére is utalnak.…”