Fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai jelenségek: a szürkezóna jelentősége

Abstract

Összefoglaló. A fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai kórképekre különösen jellemző, hogy mind etiológiai tényezőikben, mind klinikai képükben rendkívül heterogének. Az átfedő és inkomplett megjelenési formák nem ritkák, ami a diagnosztika standardizálását nehezíti. Egyes, a fertőzésekhez opcionálisan kapcsolódó tünetek megfigyelése már több mint egy évszázaddal ezelőtt elvezetett a gócelmélet megszületéséhez, amely eredeti formájában leginkább elnagyolt és naiv feltételezéseken alapult. Folyamatosan bővülő ismereteink ugyanakkor egyre több esetben támasztják alá, hogy az átvészelt, esetleg krónikus vagy perzisztáló fertőzések, illetve a mikrobiom összetétele számos ponton lehet befolyással immunológiai, metabolikus és endokrin homeosztázisunkra. A jelen munkában az ismert összefüggéseket, illetve a meghaladott feltételezéseket is röviden érintve megkíséreljük a rendelkezésre álló ismereteken keresztül áttekinteni a fertőzésekhez kapcsolódó immunológiai jelenségek szürkezónáját, azon kórtani folyamatokat és tüneteket, amelyek létezése igazolható, de terápiás következményeik az egyén szintjén egyelőre bizonytalanok. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1526–1532. Summary. Immunologic phenomena related to infections are well known to be truly heterogeneous, both regarding their etiology and the clinical picture. Overlapping symptoms and incomplete presentations are not seldom, which often constitute diagnostic challenge. Certain, optional complications of infectious diseases led to the creation of the focal infection theory more than a century ago, although only on the basis of assumptions derived from elusive and naive theories. However, an expanding body of evidence ever since did underline the impact of previous and persistent infections on the immunologic, metabolic and endocrine homeostasis. Besides briefly touching the well-defined diseases, as well as the outdated theories of this field, we aim to provide an overview of the grey zone of infection-related immunologic phenomena, the existence of which is biologically well established, however, their true significance on an individual basis remains uncertain. Orv Hetil. 2021; 162(38): 1526–1532.

Indokolt-e a spermaminták bakteriológiai szűrése in vitro fertilizáció előtt?

“…Akut vagy krónikus fertőzések tünetekkel vagy azok nélkül is kialakulhatnak, és befolyásolhatják a szervezet immunológiai és endokrin homeosztázisát [15]. Az urogenitalis fertőzések a járulékos mirigyek funkciójának gátlásán, gyulladás okozta elzáródáson vagy a spermára gyakorolt direkt hatáson keresztül szerepet játszhatnak a férfimeddőségben [7].…”

A C-reaktívprotein- és -prokalcitoninszintek szérumkinetikája és a klinikai kimenetellel való kapcsolata közösségben szerzett szepszisben

“…Fontos az adekvát empirikus antibiotikumterápia, mivel szeptikus sokkban a terápia késése óránként akár 5-10%-kal növelheti a halálozás relatív valószínűségét [4,5]. Az időben történő diagnosztikát bizonyos fertőzések komplex megjelenése tovább nehezíti [6]. A szeptikus sokk gyors ellátása a későbbi életminőség szempontjából is nélkülözhetetlen, hiszen a túlélőkben bizonyos betegségek kialakulásának valószínűsége megnövekszik, a késői halálozás rizikója pedig akár 20%-ra emelkedhet [7].…”