Fertility of Roma Minorities in Central and Eastern Europe

Abstract

We analyse Roma fertility in four neighbouring countries in Central and Eastern Europe with a large Roma minority: in Hungary, Slovakia, Romania and Serbia. The sources of data are the respective national population censuses from 2011. Fertility is measured at the birth cohort level as the average number of children ever born. We make an international comparison of the fertility of Roma and non-Roma majority population women on the basis of completed education. In the case of Hungary, we also explore how the correlation between fertility and ethnic identity is modified when completed education and ethnic residential segregation are controlled.
 The fertility of Roma women is far above the majority population average in all birth cohorts and in each country. Educational attainment modifies this relationship. The fertility of highly educated Roma and majority population women is converging. The exposure to majority behaviour also has an effect. The lower the level of ethnic residential segregation, the smaller the difference between the fertility of Roma and majority population women. Completed education and residential segregation may exert different forces at the two ends of the educational hierarchy when their joint effect is explored. At the upper end of the social hierarchy, neither segregation nor ethnicity matters; at the lower end, however, both exposure to ethnic majority behaviour and ethnicity matter.

Kísérlet a roma népesség várható élettartamának meghatározására

“…Azonban a három válasz között nem lehetett megjelölni, melyiket tartja az egyén az első nemzetiségének, melyiket a másodiknak (ha van), és melyiket a harmadiknak (ha van). Így az időbeni összehasonlítás nem megoldható sem az 1990. évi, sem a 2011. évi nemzetiségi adatokkal (Mouranszki, Papp, 2014;Kapitány, 2013Kapitány, , 2015Szabó et al, 2021).…”

Untitled

“…A tanulmány a roma nők gyermekvállalásának tágabb vizsgálati keretébe illeszkedve (Janky 2005;Husz 2011;Szabó et al 2021), a szülészeti ellátásban tapasztalt különbségekre, kedvezőtlen helyzetre és annak meghatározó tényezőire fókuszál. A roma anyák szülészeti ellátásának kedvezőtlen körülményeiről képet kaphatunk egyfelől interjús kutatások (Neményi 1998;Bodrogi 2006), másfelől pedig egy nagyhatású résztvevő színházi előadás 1 alapján.…”

“…5 A népszámlálási adatok alapján végzett roma népességszám-meghatározás korlátait itt nem tárgyaljuk, ezt korábban többen és részletesen kifejtették (Kalibova 2000;Durst 2011;Husz 2011;Messing 2014;Kushen 2015). Véleményünk szerint a népszámlálással elért roma népesség körében, ha nem is teljeskörű, de több fontos demográfiai kérdés is elemezhető (Szabó et al 2021;Obádovics et al 2019;Kapitány et al 2013Kapitány et al , 2014Spéder et al 2018, Szabó 2022.…”

A folyosó végén. Roma nők a várandósgondozás és szülészeti ellátás rendszerében

“…A tanulmány a roma nők gyermekvállalásának tágabb vizsgálati keretébe illeszkedve (Janky 2005;Husz 2011;Szabó et al 2021), a szülészeti ellátásban tapasztalt különbségekre, kedvezőt len helyzetre és annak meghatározó tényezőire fókuszál. A roma anyák szülészeti ellátásának kedvezőtlen körülményeiről képet kaphatunk egyfelől interjús kutatások (Neményi 1998;Bodrogi 2006), másfelől pedig egy nagyhatású résztvevő színházi előadás 1 alapján.…”

“…5 A népszámlálási adatok alapján végzett roma népességszámmeghatározás korlátait itt nem tárgyaljuk, ezt ko rábban többen és részletesen kifejtették (Kalibova 2000;Durst 2011;Husz 2011;Messing 2014;Kushen 2015). Vé leményünk szerint a népszámlálással elért roma népesség körében, ha nem is teljeskörű, de több fontos demog ráfiai kérdés is elemezhető (Szabó et al 2021;Obádovics et al 2019;Kapitány et al 2013Kapitány et al , 2014Spéder et al 2018, Szabó 2022.…”