Fertility myths, technology myths and their sources - Lay reasoning about age-related fertility decline

Abstract

In many societies the average age for giving birth is rising. One factor which could contribute to the timing of childbirth -which has not been explored to a sufficient degree with qualitative research -is lay understanding of fertility and the possibilities offered by reproductive technology. Twelve focus groups were used to examine the reasoning of female university students in Hungary about agerelated fertility decline, how they thought reproductive technologies could help, and how they drew on information sources. Although in many groups the existence of age-related fertility decline was acknowledged, fertility and technology mythsnamely, overly positive misbeliefs -surfaced repeatedly. Building on some elements of the contextual model of Science and Technology Studies, I discuss how socialpsychological phenomena such as resistance to the idea of personal risk can be important in lay interpretations of age-related fertility decline, as well as how exemplification processes can contribute to these myths.

Mesterséges megtermékenyítési eljárásokkal kapcsolatos attitűdök a fiatal gyermektelen nők körében Magyarországon

“…Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a létező szabályozások mennyire vannak összhangban a 18 és 35 év közötti gyermektelen nők elvárásaival és attitűdjeivel. A tanulmány további célja, hogy kiegészítse a meglévő kvantitatív kutatásokat (Szalma 2014, Szalma-Djundeva 2019, amelyek az MM eljárásokkal kapcsolatos általános attitűdöket vizsgálják Magyarországon és Európában, valamint hozzájáruljon a korábbi kvalitatív kutatási eredményekhez, amelyek elősorban a lombikeljárás során használt embriók sorsával kapcsolatos döntéshozatalra fókuszáltak (Vicsek 2018, Vicsek et al 2019. A fenti kutatási célokhoz 20 és 35 év közötti gyermektelen nőkkel készített négy fókuszcsoportos interjút elemzek, amelyek középpontjában az MM eljárásokkal kapcsolatos általános attitűdök állnak, illetve, hogy a választott csoport mit gondol, milyen párkapcsolatra és életkorra vonatkozó normák léteznek az MM eljárásokhoz való hozzáférésben.…”

“…Összegezve az életkor és a termékenység, valamint a MM eljárások kérdését a következő összefüggéseket találtam: a résztvevők tisztában voltak az életkori keretekkel, amikor lehetséges a biológiailag a gyermekvállalás, azonban a korábbi kutatások eredményeivel ellentétben az MM eljárásra meglepő módon nem tekintettek úgy, mint a biológiailag lehetséges gyermekvállalási életkor meghosszabbítására (Vicsek 2018, Kocurkova et al 2014. Az is megfigyelhető volt a résztvevők körében, hogy igyekeztek az életkor szerepét csökkenteni és egyéb életmódbeli tényezők szerepét hangsúlyozni.…”

“…Ebben a tanulmányban az MM eljárással kapcsolatos attitűdöket és véleményeket vizsgáltam három témakör mentén: az MM eljárás általános megítélése; a párkapcsolati forma és az MM eljáráshoz való hozzáférés megítélése; valamint a gyermekvállalás életkori dilemmái és az MM eljárás közötti kapcsolat. Bár a korábbi kutatások már beszámoltak arról, hogy az MM eljárással kapcsolatos attitűdök túlnyomórészt támogatóak Magyarországon (Szalma 2014, Szalma-Djundeva 2020, illetve az MM eljárás milyen módon válhat hozzáférhetővé leszbikus nők számára (Takács 2018), valamint arról, hogy milyen pozitív mítoszok élnek az MM eljárás és a gyermekvállalás életkorával kapcsolatban (Vicsek 2018), a jelen kutatás mégis számos új eredménnyel egészítette ki a meglévő szakirodalmat.…”

“…Ráadásul mind a négy fókuszcsoportba kerültek olyan résztvevők, akik maguk is érintettek voltak valamilyen formában az MM eljárásokban való részvételben. Azonban a legtöbb korábbi kutatáshoz hasonlóan én is ellentmondást találtam az életkor és a termékenység közötti kapcsolatra vonatkozó tudásban (Danikuk et al 2012(Danikuk et al , 2013Meissner et al 2016;Vicsek 2018). Annak ellenére, hogy minden résztvevő tisztában volt azzal, hogy biológiailag mikor ideális, illetve meddig lehetséges gyermeket szülnie egy nőnek, nagyon sokszor azt tapasztaltam, hogy a résztvevők megpróbálták kisebbíteni az életkor befolyását a gyermekvállalásra.…”

“…Például az idősebb, 30-as éveikben járó résztvevők azt hangsúlyozták, hogy az életkor szerepe csökkenthető azáltal, hogy valaki egészséges életmódot folytat. Mindez alátámasztja Vicsek (2018) termékenységi mítosz hipotézisét, amely arra vonatkozik, hogy a teherbeesés valószínűségét túlbecsülték az egyetemista hallgatónők az egyes életkor-csoportok esetében, valamint az életkor termékenységre gyakorolt hatását alábecsülték. Továbbá Vicsekhez (2018) hasonlóan én is azt találtam, hogy egyes résztvevők szerint a fertilitás életkorral járó csökkenése egyénfüggő, azaz nem mindenkire vonatkozik.…”