Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében

Abstract

Mind a hazai mind a nemzetközi szakirodalomban egyetértés van abban, hogy az egészségtudatosság és a környezettudatosság együttesen jellemzi a fenntartható élelmiszer-fogyasztást. A vizsgálat jelen esetben a felnövő generáció élelmiszer-fogyasztási szokásainak felmérésére irányult, a mostani 18-25 éves korosztály tekinthető a „közeljövő fogyasztójának”, a vizsgált korcsoportban a felsőoktatási hallgatók esetében elmondható, hogy a fogyasztásaik során, különösen az élelmiszer-fogyasztás területén önálló döntéshozónak tekinthetőek. Ezen életszakaszban kialakuló fogyasztási minták – melyet az oktatásból szerzett információk is befolyásolnak – meghatározóak lehetnek a későbbiekre is. A felmérésünk alapján megállapítható, hogy a Debreceni Egyetem hallgatói kevésbé ismerik a környezettudatosság kritériumait, mint az egészségtudatosság jellemzőit, inkább tekintik magukat egészségtudatos élelmiszer-fogyasztónak, mint környezettudatos élelmiszer-fogyasztónak, s nagyobb arányban utasítják el az élelmiszer-fogyasztás kapcsán a környezeti szempontokat, inkább az önérdek dominál a mások érdekeivel szemben a döntéseiknél. Kiemelendő, hogy a fentiek minden esetben a vélt, saját magukról véleményezett egészségtudatosságra és környezettudatosságra tett megállapítások. A továbbiakban azt szándékozzuk vizsgálni, hogy a vélt és a valós tudatosság között milyen összefüggés fedezhető fel az élelmiszer-fogyasztás tekintetében.

Young Consumers’ Product Perception and Consumer Motivation Towards Buying Local Products

“…The results also showed that both students who consider themselves eco-conscious or health-conscious prioritize quality over price in their food purchasing and consumption decisions. The eco-conscious students prefer local products more than the health-conscious students at the university (Bauerné -Szűcs, 2019).…”

Fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása netnográfiával

“…A fenntartható táplálkozás megvalósítása olyan élelmiszer megvásárlásában és elfogyasztásában nyilvánul meg, amely amellett, hogy kielégíti az alapvetőigényeket,jobbéletminőségeteredményez, miközbenminimalizáljaatermészetierőforrásokés atermészetetkárosítóanyagokhasználatát,illetvea keletkezett hulladék mértékét az egész életciklusok során (Bauerné - Szűcs 2019, Verma & Saroniya 2020.Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása azonban nem merül ki az egyes termékek előállításában,továbbijelentősterhekkelkellszámolnia fogyasztás során keletkezett csomagolási és élelmiszerhulladékok esetében is, ami még összetettebbé teszi problémakört. Az előrejelzések szerint az élelmiszerrelösszefüggőüvegház-emissziótovábbi jelentős, 51%-os növekedése várható 2050-re (a 2005-2007 időszak adataihoz képest), emiatt az élelmiszerellátásban és az étrendben átalakítások szükségesek (Springmann et al 2016, Broekema 2020.Jelenkutatásnak alegfontosabbcélkitűzésemegvizsgálniafenntartható táplálkozással kapcsolatos fogyasztói megítélést.…”

“…A fenntartható táplálkozás során általános cél csökkenteni a magasabb környezetterheléssel járó élelmiszereket (elsősorban növényi eredetű, kevésbé feldolgozott és regionális élelmiszerek előnybe részesítése az állati eredetű fehérjékkel szemben).Azonban legalább ilyen fontos alapelv, hogy a környezet-és egészségtudatosság együttesen jellemezze a fenntartható élelmiszer-fogyasztást (Barna és tsai 2020;Bauerné -Szűcs 2019.Ugyanisazegészségesebbtáplálkozás a legtöbb esetben kisebb ökológiai lábnyommaljár (Mannet al 2018).…”