Face effects of verbal antagonism in online discussions

Abstract

Based on a corpus of internet discussions on medical topics, this study examines a salient characteristic of the genre -the prevalence of aggressive verbal antagonism. Drawing on concepts of face, rapport management and relational work, I argue that the effects of verbally aggressive behaviour in this genre are not only destructive and anti-social, but also perform a constructive function, offering benefits both to individual speakers and to the discourse community as a whole. The analysis shows how speakers target different aspects of their opponents' face, deploying a range of face attack strategies (moves). The study then seeks to demonstrate how aggressive facework can help speakers construct and enhance their own face, as well as functioning as a stimulus to constructive relational work among participants.

Examining abuse in online media

“…Furthermore, many online environments make readily available tools for evaluating others' behaviors (Watts, ), with design features embedding evaluations and assessment in social media activities that offer opportunities to users to indicate im/politeness of specific posts or messages (Zappavigna, ). Also, following Culpeper's () work on (im)politeness behavior in primarily offline social settings, Hopkinson () shows that activities such as flaming and trolling show many of these features. For instance, the role of adopting a persona that does not match with their otherwise “real” persona not only instantiates deception but also offers strategic advantage.…”

Trollok jelentősége az online közösségek életében

“…Előfordul az is, hogy a megtámadott csoport tagjai a helyzetet mintegy távolítva, egyes szám harmadik személyben fejezik ki negatív becsmérlésüket a trollokról, a posztot a csoportnak címezve. Ez a stratégia egyúttal segíthet szövetséget létrehozni a csoporttagok között, amelynek során az egyik tag támogatásáról biztosítja a másikat (Hopkinson 2014).…”

“…Összességében elmondható, hogy a trollok jelenlétének egy online közösségben egyéni és közösségi szinten egyaránt vannak következményei. A troll támadás következtében az egyén önbecsülése sérülhet, például amikor azt éreztethetik vele, hogy tudatlan egy adott témában, alacsony az intelligenciája vagy amikor nevetség tárgyává teszik (Hopkinson 2014). Közösségi szinten negatív következmény lehet, hogy a provokáció a csoport tagjait uszító üzenetekkel teli szóváltásba, uszító háborúba (flame war) űzheti, a csoport tagjai egymás ellen fordulhatnak, így a tagok közötti bizalom és kohézió csökkenhet (Donath-Golder 2004).…”

“…Emellett az ellenségeskedés a tagokat arra ösztönözheti, hogy részt vegyenek a beszélgetésekben. Ez építheti és erősítheti az egymás közötti kötelékeket, ami a csoportkohézió erősítéséhez vezethet (Hopkinson 2014). A közösség tagjainak közös érdekük, hogy a kívülállóktól megvédjék a csoportjukat.…”

Interactive programmes on private radio stations in Ghana: An avenue for impoliteness

“…Thus, one should share their concerns in an open and plain manner when necessary for positive effects. On such occasions, the use of unrestrained speech has more of a profound, socially constructive role than a socially disruptive one (Hopkinson 2014).…”