Exploration History and Future Possibilities in Hungary

Kókai, János

doi:10.1007/978-3-642-77205-4_5

Cited by 7 publications

(6 citation statements)

References 2 publications

Supporting

Mentioning

Contrasting

Order By: Relevance

“…In the central part of the Pannonian Basin, fine-grained pelagic sediments of Early and Middle Jurassic age have been identified as source rocks of fair to good potential (Milota, 1991;Kókai, 1994;Vet} o and Brukner-Wein, 2000). These sediments were deposited in the Alpine sedimentary cycle on the Tisza microplate which was the southern margin of the European continental plate and the northern shelf of the Tethys.…”

Section: Lower Jurassic Units Of the Mecsek Unitmentioning

confidence: 99%

See 1 more Smart Citation

Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays

Badics

Vetö²

2012

Marine and Petroleum Geology

View full text Add to dashboard Cite

Section: Lower Jurassic Units Of the Mecsek Unitmentioning

confidence: 99%

“…About 250 fields have been discovered (Fig. 1) and 5200 exploration wells have been drilled (Dank, 1988;Kókai, 1994;IHS, 2010).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 98%

Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays

Badics

Vetö²

2012

Marine and Petroleum Geology

View full text Add to dashboard Cite

“…In Hungary, the most productive hydrocarbon reservoirs can be found in the Neogene basin-filling sedimentary sequences of the Pannonian Basin [9][10][11]. Excellent fractured reservoirs also exist in the pre-Neogene basement, being related to Mesozoic carbonates [12] and Variscan metamorphic rock bodies (e.g., [13]).…”

Section: Introductionmentioning

confidence: 99%

Localisation of Ancient Migration Pathways inside a Fractured Metamorphic Hydrocarbon Reservoir in South-East Hungary

et al. 2020

View full text Add to dashboard Cite

Numerous fractured hydrocarbon reservoirs exist in the metamorphic basement of the Pannonian Basin in Hungary. Many decades of experience in production have proven that these reservoirs are highly compartmentalised, resulting in a complex mosaic of permeable and impermeable domains situated next to each other. Consequently, in most fields, only a small amount of the total hydrocarbon reserve can be extracted. This paper aims to locate the potential migration pathways inside the most productive basement reservoir of the Pannonian Basin, using a multiscale approach. To achieve this, evaluation well-log data, DFN modelling and a composition analysis of fluid trapped in a vein-filling zeolite phase are combined. Data on a single well are presented as an example. The results of the three approaches indicate the presence of two highly fractured intervals separated by a barely fractured amphibolite. The two zones are probably part of the communicating fracture system inside the single metamorphic mass. The gas analysis further specifies the migrated fluids and indicates hydrocarbons of a composition similar to that of the recently produced oil. Consequently, we conclude that the two zones do not only form an ancient migration pathway but are also members of a more recent hydrocarbon system.

show abstract

“…The karstified Szépvölgy Limestone and turbidite sandstone bodies within the Kiscell Clay Formation and the clastic sediments of the Miocene formations also serve as targets of exploration activities (Dolton, 2006). The reservoirs were discovered along with various structural, stratigraphic and combination trap types within the study area (Kokai, 1994;Dolton, 2006).…”

Section: Discussionmentioning

confidence: 98%

“…Compactional anticlines occur over basement highs. Fault-closed features, associated roll-overs and closures in flower structures are also common (Kokai, 1994;Dolton, 2006).…”

Section: Hydrocarbon Reservoirs and Traps In The Study Areamentioning

confidence: 99%

The hydrocarbon system of the central part of the Hungarian Palaeogene Basin (Pannonian Basin)

Körmös

View full text Add to dashboard Cite

A doktori kutatásomban a Központi-Paratethys Észak-magyarországi területén, az úgynevezett Észak-magyarországi Paleogén-medencében feltárt szénhidrogén rendszer vizsgálatával foglalkoztam. A kutatási terület az Észak-magyarországi Paleogén-medence középső részén helyezkedik el. A Paleogén-medence kialakulása egy ív-mögötti medence előterében történt, amelyben az üledékképződési környezetek kelet-északkelet irányban vándoroltak (Tari és mtsai., 1993; Kováč és mtsai., 2016). A medence fejlődését intenzív lemeztektonikai események kísérték (Palotai, 2013), amelyek meghatározzák mind a fluidumok migrációját, mind a rezervoárok tárolókapacitását. A vizsgált medence általános földtani felépítésére jellemző, hogy a mezozoós aljzatra üledékhézaggal települ a paleogén összlet, amelynek kezdő tagja az eocén korú Kosdi Formáció. Ennek alsó részét szárazföldi, míg felső részét édes-, később csökkent sósvizű környezetben lerakódott kőzetek építik fel (Gidai, 1978; Less, 2005). Ennek a fedőjét a sekélytengeri karbonátrámpa kifejlődésű Szépvölgyi Mészkő Formáció üledékei alkotják (Kázmér, 1985). Ezt a medence fáciesű Budai Márga Formáció, a mély szublitorális Tardi Agyag Formáció és a sekély szublitorális Kiscelli Agyag Formáció üledékes kőzetei követik (Báldi, 1984; Báldi és Báldi-Beke, 1985; Bechtel és mtsai., 2012; Less, 2005; Nagymarosy és Báldi-Beke, 1988; Ozsvárt és mtsai., 2016). A paleogén korú üledékeket jelentős vastagságú neogén korú képződmények zárják. Az utóbbi néhány évtizedben számos szénhidrogén-kutató fúrás mélyült az Észak-magyarországi Paleogén-medence területén, amelyek nagy vastagságban tártak fel szervesanyagban gazdag paleogén korú finomtörmelékes kőzeteket (pl., Badics és Vető, 2012; Bechtel és mtsai., 2012; Brukner-Wein és mtsai., 1990; Hertelendi és Vető, 1991; Mi-lota és mtsai., 1995; Sachsenhofer és mtsai., 2018a, 2018b) és sziliciklasztos, karbonátos, valamint kevert sziliciklasztos és karbonátos szénhidrogéntároló képződményeket (Dolton, 2006; Kokai, 1994). Doktori kutató munkámban az Észak-magyarországi Paleogén-medence szénhidrogén rendszerének vizsgálatát és az eddigi ismeretanyag pontosítását tűztem ki célul, hogy (1) feltárjam, az eddig részletesen nem vizsgált Kosdi Formáció szén-tartalmú összletének eredetét, beleértve a felhalmozódott szervesanyag prekurzor vegetációját, valamint életterét, (2) meghatározzam a barnakőszén szénhidrogén generáló kapacitását. Ezenfelül kiemelt figyelmet fordítottam a szénhidrogénrendszer egyes elemeinek pontosítására, hogy (3) részmedence-léptékben bemutassam a szervesanyagban gazdag paleogén korú finomtörmelékes kőzetek szénhidrogén generáló potenciálját, (4) megállapítsam mind a hagyományos, mind a nem-hagyományos szénhidrogén tárolókból termelt fluidumok eredetét, valamint (5) biomarkerek alapján korreláljam a kőolajat és annak anyakőzetét. A kevert sziliciklasztos és karbonátos tárolókőzeteket jellemző és a kitermelést megnehezítő rezervoár-heterogenitásának feltárása érdekében (6) ismertessem a tárolókőzet és környezetének diagenetikus fejlődéstörténetét. Az Észak-magyarországi Paleogén-medence központi részén fekvő eocén korú Kosdi Formáció szén-tartalmú összletének vizsgálata során az alábbi új tudományos eredmények születtek a felhalmozódási környezet, a prekurzor szervesanyag és a szénhidrogén potenciál tekintetében: A szenes összlet alacsonyan fekvő reotróf lápban, tengeri deltai környezetben halmozódott fel, amelyre a talajvízszint ingadozása jelentős hatással volt. A lápban kialakult enyhén lúgos kémhatás és az oldott oxigén-tartalom csökkenése megfelelő környezeti körülményeket biztosított a szulfátredukáló baktériumok élettevékenységének és a növényi maradványok bakteriális lebontásának. A magas kéntartalom (max. 8,8 tömeg%) mellett, a vitrinit narancssárga-barna fluoreszcens színe és a pirolízis során tapasztalt jelentős mértékű duzzadás a tengeri környezetben történt felhalmozódást bizonyítja. A tőzegképző flórát a magasabbrendű szárazföldi növények uralták, a moszatok és vízi makrofiták változó mértékű megjelenése mellett. Az eocén korú széntelepekhez hasonlóan a zárvatermők domináltak a nyitvatermőkkel szemben. Mindazonáltal a vizsgált rétegsorban a nyitvatermők (pl. Cupressaceae) fokozatosan növekvő hozzájárulása, a normál rétegződést feltételezve a fiatalabb üledékek szervesanyagában dúsul. A leülepedett szervesanyagot jelentősen átdolgozta a mikrobiális tevékenység. A sűrű, virágzó növényzet CO2-korlátozott környezetet hozott létre, amely a vízi növényeket a HCO3– felhasználására késztette azok fotoszintézis során. A vitrinit reflexió, Tmax és biomarker indexek azt jelzik, hogy a Kosdi Formáció szervesanyaga (a W–1 mélyfúrásban) termikusan érett, a vizsgált területen a szenes összlet elérte a nagy illékonyságú bitumenes kőszén állapotot. Ez magasabb, mint az Észak-magyarországi-középhegység sekély Kosdi szénmezőjében feltárt szubbitumenes kőszén esetében.

show abstract

Exploration History and Future Possibilities in Hungary

Cited by 7 publications

References 2 publications

Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays

Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays

Localisation of Ancient Migration Pathways inside a Fractured Metamorphic Hydrocarbon Reservoir in South-East Hungary

The hydrocarbon system of the central part of the Hungarian Palaeogene Basin (Pannonian Basin)

Contact Info

Product

Resources

About