Erdészeti klímaközpont kialakításának szükségessége és lépései

Abstract

BEVEZETÉSAz erdészeti klímakutatás és a hozzá kapcsolódó ökológiai folyamatok kutatása, megismerése és modellezése teremti meg az alapot arra, hogy képesek legyünk előre jelezni a megváltozott klíma erdőállományokra gyakorolt hatását, illetve az egyes erdőállományok létesítésének, megszüntetésének visszahatását a klímára.Az erdészeti meteorológiai mérések célja a klimatikus változások helyi sajátosságainak megismerése az egyes erdőterületek közelében. Ez olyan felbontásban, pontosságban, helyszíneken és olyan paramétereket mérve történik, hogy az így előálló adatforrás lehetőséget teremtsen a termőhely konkrét változásainak nyomon követésére és a jövőbeni termőhely előrevetítésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat által végzett mérések sok esetben azért nem elégségesek, mert az erdészeti szempontból meghatározó környezetben végzett kiegészítő méréseink -pl. talajnedvesség, globálsugárzás, párologtatás -, közvetlenül nem származtathatók a legjobb esetben is több 10 km-es távolságban végzett meteorológiai mérések adatsoraiból, erre a célra konkrét helyi mérések szükségesek.A XXI. században az élet minden területére, az ipartól kezdve egészen az erdészetig, a digitalizálódás, a különböző szenzorok által gyűjtött adatokon alapuló integrált, legalább részben automatizált és optimalizált mérési adatfeldolgozási folyamatok kialakítása jellemző. Ma már lehetőség nyílik arra, hogy nagy mennyiségű, olcsó szenzor tömeges kihelyezésével, vagy célirányos, adott helyeken történő adatgyűjtések eredményeként rendkívül sok adathoz online, digitális formában is hozzáférjünk, miközben az eszközök akár egymással is folyamatosan kommunikálva képesek anagy frekvenciájú adatgyűjtésre és továbbításra. Az összegyűjtött, adatok Big Data alapú feldolgozását és elemzését felhasználva hozhatunk megalapozott döntéseket, illetve végezhetünk előrejelzéseket. Utóbbi az erdészet területén kiemelt fontosságú kérdés, hiszen a jelenben kell olyan fontos döntéseket meghoznunk, melyek hatása csak több évtized múlva lesz valóban mérhető, érzékelhető. A jelen erdőtelepítéseinek és felújításainak tervezéséhez alapvető például a klímaváltozás több éves, akár több évtizedes hatásának előrejelzése. A problémakör fontos része az adatok összegyűjtésén kívül azok biztonságos tárolása és hatékony informatikai feldolgozása részben hagyományos matematikai, statisztikai, részben pedig modern adatbányászati eszközökkel.

Bevezetés az agrárerdészetbe

“…A két folyamat egymást erősíti, hiszen a megfelelő adaptáció az erőforrás-optimalizálás felé mozdít el, ami pedig lehetővé teszi a hatékony mitigációt. Erdészeti példával élve: amennyiben olyan aktív, az állomány produktivitását szem előtt tartó gazdálkodást folytatunk, melynél alkalmazkodóképes fajokat használunk, akkor a környezeti hatásokkal és kockázatokkal 69 szemben ellenállóbb, és ezért egészségesebb, termelékenyebb állományok nevelésével magasabb széntárolási kapacitású erdőket hozhatunk létre, ugyanakkor csökkenthető vagy elkerülhető az erdőkárokból adódó szénvesztés és a késleltetett végvágásból eredő széntárolási kapacitás csökkenés (Borovics & Király, 2022;Verkerk és mtsai., 2022) 69 A legújabb tanulmányok alapján az erdőkárok (viharkár, tűzkár, rovarkár, hosszantartó aszályok következményei) gyakorisága, valamint a lombvesztés mértéke az utóbbi közel egy évtizedben jelentősen nőtt, ami azt jelenti, hogy erdeink jóval sérülékenyebbek, mint a korábbi évtizedekben (Verkerk és mtsai., 2022). pedig hosszútávon fékezhetjük a klímaváltozást okozó hatásokat, így több időt nyerve az adaptációhoz.…”

A NAIK-ERTI hidro-meteorológiai monitoring rendszerének kezdeti eredményei a 2019. évi mérések alapján

“…A klímaváltozás okozta hatások vizsgálatával és annak előrejelzésének módszereivel Gálos Borbála és Führer Ernő publikált részletesen (Führer et al 2011, Führer 2018, Gálos & Führer 2018. Az új erdészeti hidro-meteorológiai mérőhálózat kiépítése a közelmúltban vette kezdetét (Borovics et al 2018).…”