Épületkutatás és építészettörténet – Néhány újkori és 19. Századi épülettípus kutatásának módszertana és eredményei

Abstract

A címben megidézett kapcsolat a történeti épületkutatás és az építészettörténet között már sok kutatót foglalkoztatott. 2 Téziseimben az újkori és 19. századi épülettípusokra vonatkozó vizsgálódásaim során alkalmazott kutatási alapelveket és módszereket kívánom a hazai és nemzetközi szakirodalom összefüggéseinek áttekintésével és kritikájával összegezni, értelmezni, bemutatva és pontokba rendezve a módszertan alkalmazásával elért eredményeimet. Kiválasztott tíz publikációm alapján megfogalmazott öt tézis az építészeti kutatás különböző léptékeit és értelmezési lehetőségeit mutatja be öt különböző kérdésfelvetés példájával. Mind az öt példában fontos szerepet kap az épületkutatás módszertana a maga sajátos interdiszciplináris megközelítésében, a történeti írott és képi források elemzésével és az azzal szorosan összefüggő épületfelméréssel: az objektumcentrikus, részletkérdésekben elmélyült, egy épületre koncentráló "Bauforschung" szemléletű, 3 alakhű felmérésen alapuló kutatástól a regionális-területi szintű építészeti jelenségeket átfogni képes, kisebb léptékű tipológiai és topográfiai kutatáson át az építészet társadalmi vonatkozásait érintő kulturális identitáskérdések megválaszolásáig.

Történelmi épületek rekonstrukciós munkálatainak támogatása pontfelhők segítségével

“…és összefüggéseket elemezve felfedje kialakulásának körülményeit, az időközben bekövetkezett átépítéseket és változásokat. A "Bauforschung", azaz épületkutatás módszerének alkalmazásával az építészek az építmény lehető legkisebb mértékű roncsolása mellett tudják a vizsgálatokat elvégezni (Grossmann 1993, Krähling et al 2006, Krähling 2017, Schuller, 2002. A módszer elsődleges eszköze az alakhű felmérés, amelynek lényege, hogy a helyszíni felmérést végzők által definiált, tetszőleges koordináta-rendszerben részletesen és pontosan rögzíti az egyes elemek formáját (kőelemek, téglák sarokpontjait), helyét, méreteit, így mentes bárminemű feltételezéstől és szabályosságkereséstől.…”

“…A rajzot olyan minőségben és részletességgel készítik el a szakemberek, hogy az a későbbi kutatások számára is forrásértékű lehet. Az elkészült rajzokat digitalizálják, összeillesztik, majd vektoros állományt készítenek belőle, azaz minden egyes követ átrajzolnak CAD-környezet (többnyire AutoCAD vagy ArchiCAD) segítségével (Hajnóczi 1956, Halmos-Marótzy 2010, Krähling 2017.…”