Energiahatékonysági klaszterek létrehozása és működtetésének lehetőségei osztrák és német példák alapján

Abstract

BARSI BOGLÁRKA-FARKAS ORSOLYA-LADOS MIHÁLY -SZEMERÉDI ESZTER Energiahatékonysági klaszterek létrehozása és működtetésének lehetőségei osztrák és német példák alapján Az ENSZ és az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban a Nemzeti energiastratégia 2030 az energiahatékonyság javulását az energetikai korszerűsítések és a megújuló energiaforrásokra való átállás mellett a vállalkozások energetikai korszerűsítésén és a termeléstechnológiai fejlesztéseken keresztül kívánja elérni. A vállalati energiahatékonyságot vizsgáló tanulmányok gyakori megállapítása, hogy az energiahatékonyság javításának fő akadályozó tényezője a vállalatok körében az információhiány. Ennek kiküszöbölését szolgálják azok az energiahatékonysági klaszterek, amelyek az elmúlt évtizedben Európában és az Egyesült Államokban jöttek létre, és céljuk a tapasztalatcsere és együttműködés révén a bevált módszerek elterjesztése, a részt vevő vállalatok energiahatékonyságának növelése. Tanulmányunkban nemzetközi példák összehasonlításán keresztül mutatjuk be az energiahatékonysági klaszterek energiahatékonyságot javító képességét, és sikertényezőik azonosításán keresztül azonosítjuk azon pontokat, amelyek egy lehetséges magyarországi energiahatékonysági klaszter létrehozását és eredményességét segíthetik. * Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q48, Q49, L14.Az ENSZ közgyűlése által 2015-ben elfogadott összesen 17 célt és ezekhez kapcsolódóan 169 részcélt tartalmazó Agenda 2030 elnevezésű dokumentum 7., fenntartható fejlődési célkitűzése (Sustainable Development Goal, SDG 7) a megfizethető, megbízható, * A tanulmány a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készített Energiahatékonysági hálózatok kialakításának potenciálja Magyarországon című munka alapján íródott. Tanulmányunkat a megírása során nyújtott segítségéért és támogatásáért köszönetünk jeleként kollégánk, Lados Mihály ( †) emlékének ajánljuk.