Emlékek a szociális munka születésének társadalomtörténetéről

Abstract

Üdvözlöm a leendő kollégákat, akik most vagy száz év múlva esetleg elolvassák ezt a beszélgetést, mert érdeklődnek a mostani, esetleg a száz évvel ezelőtti szakmai történések iránt. Nagy dolog lenne, ha a szociális munka az örökkévalóságnak is tudna érvényeset mondani! Én úgy készülhettem erre a beszélgetésre, hogy szerencsére olyan régen születtem, hogy ott lehettem, amikor egy szakma elkezdte magát kitalálni, mert az lényegében egybeesett a munkába állásommal. A készülés során szembesültem azzal, hogy az egyik legfontosabb kollégám, Gondos Panni pont tíz éve halt meg, 2003. február 11-én. 1 Meg szeretnék róla is emlékezni, mert nagyon fontos, hogy legyen a szakmának emlékezete erről a nagyon fontos és nagyon kedves emberről. Panni része lesz az elbeszélésemnek.

Szociális csoportmunka módszerének alkalmazása a gyermekek szociális kompetenciáinak fejlesztésében

“…A szociális csoportmunka definícióját tekintve a szakirodalomban nem lelhető fel egyértelműen egységes meghatározás (HEGYESI és munkatársai, 2006;GALUSKE, 2019). A fogalom széles spektrumának interpretálása érdekében célszerű áttekinteni a különböző megközelítéseket.…”

“…Természetes és mesterséges úton is létrejöhetnek, az előbbi esetében a neve is hordozza jelentését, hogy természetszerűleg lejátszódó események hatására alakul meg a csoport, például a család, a barátok csoportja, klikkek. Mesterségesen létrehozott csoportok intervenció révén jönnek létre valamely konkrét cél elérése érdekében, például a terápiás csoportok, osztálytermi csoportok, bizottságok, klubok (HEGYESI és munkatársai, 2006). A cél szerinti megkülönböztetés esetében gyógyító/terápiás csoportokról és feladatcsoportokról beszélhetünk.…”

“…Abban viszont egyeznek, hogy három fő szakaszra osztják a csoportfejlődést: kezdeti/bevezető, középső/fő és befejező/lezáró szakaszra, melyek viszonyában vizsgálják és láttatják a modellek közötti eltéréseket és hasonlóságokot. Ha visszagondolunk a csoporttípusok sokféleségére, akkor érthető, hogy számolhatunk erősen divergáló fejlődési szakaszokkal is, sőt a csoportok egyedisége, a tagok szükségletei és egyéb tényezők is befolyásolhatják a csoportfejlődés szakaszait (HEGYESI és munkatársai, 2006). A szociális munka irodalmában a legelfogadottabb modell a Garland-Jones-Kolodny féle ötszakaszos modell, mely a legkorszerűbb, tudományosan és módszertanilag is megalapozott, jól kidolgozott modell.…”

“…Nos, a fejezet zárásaként, érdemes arra a gondolatra is kitérni: miért is bír kiemelkedő jelentőséggel a csoportok fejlődési szakaszainak ismerete a szociális munkás számára? Hozzájárul a hatékonyabb csoportmunka megvalósításához azáltal, hogy meghatározza mi a szociális munkás feladata a különböző szakaszokban, segíti a szakembert a szükséges beavatkozások megtervezésében, továbbá felkészíti arra, hogy az adott szakaszban mit várhat el a csoporttól (HEGYESI és munkatársai, 2006).…”