Ellenségkép, hegemónia és reflexió : A gender fogalmának tartalma és funkciója az Orbán-rezsim és a német radikális jobboldal politikájában

Abstract

A kutatás előzményei, problémafelvetésA 2010-es évek kezdete óta Európa-szerte és globálisan is olyan társadalmi mozgalmak jelentek meg, melyek a gender fogalma ellen agitálnak. Az alulról szerveződő és/vagy egyházakhoz és/vagy szélsőjobboldali vagy jobboldali populista pártokhoz köthető mozgósítások kontextustól függően különböző ügyek ellen szerveződnek: a társadalmi nemek tudománya (gender studies), illetve annak közfinanszírozása, a nemek közötti társadalmi egyenlőség kérdésének főáramba terelése (gender mainstreaming), 3 a nők reprodukciós jogai, a nemi alapú erőszak 4 megelőzése és felszámolása, a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos jogkiterjesztések és követelések (például az azonos neműek házassága, a szexuális és nemi kisebbségekkel kapcsolatos érzékenyítő oktatási programok), valamint az új reprodukciós technológiák. Ami ezeket az ügyeket összeköti, az a "genderideológia", a "genderelmélet" vagy a "genderizmus" vádja az ellenzői részéről. Ezért a szakirodalom túlnyomórészt genderellenes vagy antigender-mozgalmakként utal a jelenségre (Kuhar-Paternotte 2017, Hark-Villa 2015).Bár a közbeszéd szintjén évek óta jelen volt a téma, Magyarországon a legtöbb európai országhoz képest későn, 2017 február-márciusában került reflektorfénybe a "genderideológia" témája. Ráadásul (és ez is eltérés a legtöbb országhoz képest) itt a kormányzat, valamint a kormányzathoz kötődő média és szervezetek részéről érkezett a támadás. Az ELTE-n induló társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés, valamint az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezménye (Isztambuli Egyezmény) ratifikációjának kilátásba helyezése kapcsán merült fel a "genderideológia" vádja a kormányzat, a kormányközeli szervezetek, illetve a kormánymédia részéről 2017 első negyedévében, majd kulminálódott 2018 augusztusában, amikor a kormány bejelentette, hogy törölni szándékozik az akkreditált képzések listájáról a társadalmi nemek tudománya mesterszakot. Erre végül még az év októberben sor is került egy kormányhatározat révén. A magyar országgyűlés a koronavírus-járvány első hulláma idején, 2020 májusában megszavazott egy politikai nyilatkozatot arról, hogy nem ratifikálja az Isztambuli Egyezményt, és törvénybe iktatta, hogy bevezeti a "születési nem" mint megváltoztathatatlan adat rögzítését az anyakönyvi nyilvántartásban. 2020 decembe-1 ELTE Állam-és Jogtudományi Kar. 2 ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola, 2021. Témavezető: Fleck Zoltán. A védés időpontja: 2022. 02. 03. Minősítés: summa cum laude. A disszertáció 2022 szeptemberében jelenik meg könyv formájában a Napvilág Kiadónál. 3 "[A] gender mainstreaming stratégia (…) röviden azt jelenti, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját minden szakmapolitikai intézkedésnél mérlegelni kell, a döntéshozatal minden szakaszában és annak minden szintjén. (…) Az emberek -férfiak és nőkegyenlősége jegyében éppen különbözőségükre vagyunk tekintettel" (Betlen et al. 2009:7).