Efficient Placement of Nest Boxes for the Little Owl (Athene noctua)

Abstract

BioOne Complete (complete.BioOne.org) is a full-text database of 200 subscribed and open-access titles in the biological, ecological, and environmental sciences published by nonprofit societies, associations, museums, institutions, and presses.

The effectiveness of nest-box supplementation for the conservation of European rollers (Coracias garrulus)

“…Therefore, a simple and frequently applied method in conservation of cavity-nesting bird species is the supplementation of artificial nest-boxes. This method is efficient in the conservation of secondary cavity-nesters and may contribute to the increase of population size in threatened bird species (Newton 1994, Gottschalk et al 2011, Olah et al 2014. Although nest-box provisioning is typically helpful for bird conservation, it should be applied with caution, as nest-boxes in low-quality habitats may serve as ecological traps and make unsuitable sites attractive for birds with decreased reproductive success and increased mortality (Klein et al 2007, Rodriguez et al 2011.…”

Kuvikvédelem egy közép-magyarországi mezőgazdasági területen: költési adatok és a mesterséges fészekodvak paramétereinek összefüggései

“…Németországi és holland területeken megállapították a kuvikpopuláció állományának stabilitását biztosító minimális szaporodási siker értékét, amelyet 2,35 fióka/költőpár-számban határoztak meg (EXO & HENNES, 1980). Egy Frankfurthoz közeli élőhelyre telepített kuvikodúk költési eredményeit vizsgáló, három évet összegző tanulmányban GOTTSCHALK et al (2011) 2,21-es szaporodási rátát állapítottak meg. A vizsgált kiskunsági kuvikodúk 3,8-as szaporodási rátája tehát az említett irodalmi adatok alapján igen magas értéket képvisel.…”

“…Svájcban kimutatták (JUILLARD, 1989), hogy a kuvikpopuláció 1950 és 1985 között mutatkozó drasztikus csökkenése a kedvező élőhelyek szűkülése, valamint az idős gyümölcsfák -mint természetes költőhelyet biztosító természeti értékek -kitermelése miatt következett be, így fontos volt figyelembe venni a gyümölcsösök térbeli távolságait. GOTTSCHALK et al (2011) vizsgálata szerint a fészkelésre elfoglalt kuvikodúk az erdőktől átlagosan 761 m-re, a gyümölcsösöktől átlagosan 53 m-re helyezkedtek el (tengerszint feletti magasság 164 m). A magas foglalási rátájú kuvikodúk általában a gyümölcsösöktől valamint az erdőterületektől távolabb helyezkedtek el, a foglaltság tükrében ezek voltak a legerősebb prediktor-változók (GOTTSCHALK et al, 2011).…”

“…GOTTSCHALK et al (2011) vizsgálata szerint a fészkelésre elfoglalt kuvikodúk az erdőktől átlagosan 761 m-re, a gyümölcsösöktől átlagosan 53 m-re helyezkedtek el (tengerszint feletti magasság 164 m). A magas foglalási rátájú kuvikodúk általában a gyümölcsösöktől valamint az erdőterületektől távolabb helyezkedtek el, a foglaltság tükrében ezek voltak a legerősebb prediktor-változók (GOTTSCHALK et al, 2011). A gyümölcsös területek mérései alapján ez a kiskunsági magas szaporodási siker értékkel rendelkező odúk esetében is igaz, hiszen ezen odúk helyezkedtek el a legtávolabb a gyümölcsösöktől (2971 m).…”

“…A másodlagos odúköltő, fészket nem építő kuvik jelentősen függ a rendelkezésre álló költőhelyek mennyiségétől. A mesterséges fészekodvak kihelyezését a kuvik költőállományának növelésére Európa több területén is sikeresen alkalmazták (KIRCHBERGER, 1988;LECOMTE et al, 2001;LEIGH, 2001), de ezzel összefüggésben az odúk paramétereit, valamint a faj szempontjából fontos élőhelyi feltételeket és a projektek populáció-dinamikai hatásait csak néhány esetben vizsgálták (GOTTSCHALK et al, 2011). A hasonló konzervációbiológiai tevékenységek esetén elsődleges szempont kell legyen, hogy a kiindulási pont és végcél közötti stádiumok elemzése ne maradjon el (STANDOVÁR, 2001).…”