Az esetbemutatás célja, hogy a szakmailag nem kielégítő pozícióba behelyezett és osszeointegrálódott implantátumokokozta lágyszöveti defektusok minimál invazív sebészeti és protetikai rehabilitációját szemléltesse. Bemutatjuk, hogy azesztétikailag kedvezőtlen elváltozások esetén is tudunk kezelési lehetőséget biztosítani, még abban az esetben is, haez a defektus már begyógyult implantátumok mellett található.A páciens az 15, 12 és 22 pozícióban korábban behelyezett és begyógyult implantátumokkal és az ezekre felcsavartgyógyulási fejekkel, valamint az 16, 14, 13, 11, 21, 23, 24, 25 fogakra ideiglenesen felragasztott pótlásokkal jelentkezettrendelőnkben. A fő panasza a két front implantátum melletti súlyos lágyszöveti dehiszcencia volt. Az implantátumokangulációs és mélységbeli eltéréséből fakadó rendellenes helyzet a mosolyt esztétikailag elfogadhatatlanná tette.A kezelési terv felállításánál figyelembe vettük, hogy az említett implantátumok kifogástalanul osszeointegrálódtak.A bukkális oldalon lévő kevés csontvolumen következtében az explantálást és új implantátum behelyezését elvetettük, mertez feltehetően nagy csontdefektust eredményezett volna. Az esztétikai zónában egy nagy volumenű augmentáció, lágyrész-menedzsment és protetikai rehabilitáció mind időben, mind kivitelezésben nagy kihívásnak teszik ki a kezelőorvost,a fogtechnikust, valamint a pácienst is.Kezelési tervünkben a protetikai fejek az implantátumok körül kialakuló lágyszöveti zárás figyelembevételével kialakítottredukciója, valamint sebészi lágyrészmenedzsment szerepelt. A gyógyulási idő elteltével a páciens véglegesprotetikai ellátásban részesült. A kezeléssorozat végére mind a rózsaszín-, mind a fehéresztétikában kielégítő eredményttudtunk nyújtani páciensünk számára.